Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)
Bevezetés (általános tudnivalók)
9 nek: az okos orvos a lappangó tífusz, váltóláz vagy tüdővész mellett az arzénes falfesték álta okozott idült arzénmérgezésre vagy a lakásba valami módon beáramló széngőzre, világítógázra is fog gondolni. Az idült mérgezések nem fe- nyegetnek hirtelen veszéllyel, s így azok felismerését bátran bízhatjuk az előhívott orvosra A mérgezés felismerése után első teendőnk hogy a gyomorban levő mérget ártalmatlanná tegyük és kiürítsük. Hogy melyiket fogjuk előbt megcselekedni, azt a körülmények határozzál« még, de szem előtt mindig az tartandó, hog> időt ne veszítsünk. Nem fogunk tehát p. o. a gyógytárból hozandó ellenszerre tétlenül várakozni, hanem annak megérkeztéig háziszerekel alkalmazunk és hánytatni igyekszünk a beteget. A hánytatás és ellenszer nyújtása egymást több ízben fel is válthatják. Részletezve a dolgokat, ismerjük meg mindenekelőtt, hogy mi az az ellenszer. Kétféle ellenszer van: kémiai és élettani. A kémiai ellenszerek a méreggel vegyileg egyesülnek és azt az emberre nézve ártalmatlanná, vagy legalább kevésbbé ártalmassá teszik. Természetesen ez eredmény főfeltétele az, hogy a méreggel közveteti énül érintkezésbe jussanak, s ebből következik, hogy csupán csak még a Első teendőink. Antidotum, ellenszer.