Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

Bevezetés (általános tudnivalók)

IO

gyomorban levő, fel nem szívódott mérget tehetik ártalmatlanná. Ezt a végcélt többféle módon érhetik el a kémiai ellenszerek, i. Úgy, hogy a lúg- vagy savtermészetű mérget közömbös természetűvé változtatják és vele ártalmatlan sókat alkotnak. Ilyenek p. o. a kréta, mész, szódabikarbóna, magnesia, szappanos lé a maró salaknál és viszont az enyhe savak (házi ecet, citromlé, borkősav) a lúgokkal szemben. Sőt még a «ok víz itatása is jó eredményű lehet, a mennyiben felhígítja a maró savat vagy lúgot.

2. Úgy, hogy a méreggel csapadékot adnak, amely vagy épen nem, vagy csak igen rosszul oldódik és épen ezért csak nehezen szívódik fel ; nem tud a gyomorból a vérbe jutni. Ilyenek p. o. a tojásfehérje, csersav és tej a maró fémsóknál, a csersav a növényi mérgeknél, az égetett magnesia az arzénnél, a kréta és mészvíz az oxálsavnál.

3. Úgy, hogy a mérget oxidáció utján szétroncsolják vagy nem mérgezővé változtatják. Ilyenek p. o. a sárga terpentin olaj és a híg kalium hipermanganat a foszforral szemben, az utóbbi még a kigyóméreggel és némely növényi méreggel szemben is (morphium, cyan) jól használható.