Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 5. Mérges gázok

ha huzamosan, napokon át ismételve lélegzik be azokat, idéznek elő idült légcsőhurutot, szemhurutot s megronthatják a fogakat is. Az ily idült mérgezések azonban ritkák; sokkal fontosabbak az akút-mérgezések, melyek akkor fordulnak elő, ha valaki e gázokkal vagy gőzökkel erősen telített levegőből lélegez be. Ilyenkor azonnal kínzó köhögés lép fel, mely szinte a fulladás veszélyével fenyeget. Éles mellfájdalmak, fejfájdalmak nagy kínokat okoznak s a nehezen kiürített kevés tapadós nyálka vértől vereses vagy egészen véres.

Megtörténhetik, hogy valaki oly tömény maró gőzöket lehel be, hogy azok a gégébe érve, erős izgató hatásuknál fogva annak görcsös összeszorulását, hangszalag-görcsöt okoznak. Ekkor a lélegzés sivító, igen nehéz, csaknem lehetetlen, de a légzési képtelenség 15—20 másodperc múltával rendesen enged.

Ha a menekülés a mérges légkörből lehetetlen, a mérgezettek csakhamar öntudatukat vesztik, különösen klór-, bróm- vagy jód-gőzökben hamar el is bódulnak s megfulladnak. Rendesen azonban menekül a mérgezett vagy kimentik, friss levegőre hozzák, ahol a már nagyon heves tünetek is egy negyed vagy félóra múlva