Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 1. Maró savak

KÖZPONTI 51\ ONYVTÁRA

«7

lysoí és lysoform, amely roppant hamar jut be a vérbe és elhódítja az agyat, megbénítja a légzést; azonnal a bevétel után összeesik a mérgezett, eszméletlen lesz, hideg veríték üt ki a homlokán, szívverése alig van, légzése egyre ritkul, míg egyszer teljesen kimarad és beáll a halál. Ez a mérgezés természetesen akkor is kifejlődik, ha nem is maró savat, p. o. csak karból-oldatot vett be az illető. Általános mérgezést okozhat még az ecelsav is, amely a vért támadja meg, ha felszívódott, úgyhogy vérvizelés, hirtelen nagy sápadtság, remegése, ájulás következik hí ^'Tángógörcsö

mutatkoznak, végül megáll a szívműködés

. '1 -- Megemlítendő az is, hogy az ecetsayví lassú mérgezést is szoktak magukon előfdézn érdekes sápadtságra törekvő fiatal Jeányok (ne velőintézetekben divatos ecetivás)^Vty(^^ö£ö zást elkerülni akaró katonakötelesek. -^"Ezze azonban gyakran a gyomruk emésztőképességé annyira tönkreteszik, hogy az sohase jön több helyre. Végül a krómsav és sóskasav is meg támadják a veséket, s az utóbbi még görcsökéi majd bénaságot és szívgyengeséget is oko2 Sóskasavval néha gyermekek mérgezik mej magukat, ha sok sóskát rágnak.