Vámossy István dr.: A pozsonyi katholikus polgári ápoló intézet (Pozsony, 1898)
VII. Fejezet. A Sz. Lászlóról nevezett ápoló intézet hanyatlása a XVIII. század végén. II. József császár rendeletei. Intézetünk hanyag kezelése. A lelkész javadalmazása. Az ingatlanok eladása. A jövedelmi források elkallódása. Színi előadások. Korn Miksa tevékenysége
A SZT. LÁSZLÓRÓL NEVEZETT ÁPOLÓ INTÉZET HANYATLÁSA. intézet fekvő vagyonát eladva, az eddigi ingatlanok nehézkes és nehezen ellenőrizhető kezelésétől szabadulva, az intézet vagyona kizárólag pénzalapítványokban gyümölcsözhessék. Mily hanyagsággal kezelték az intézetet a XVIII. század második felében a gondnokok, kitűnik leginkább abból, hogy többen közülük számadásaikat csak nyolcz év után nyújtották be ismételt sürgetésre a tanácsnak; hogy mennyiben feleltek meg az utóbbiak a valóságnak, az elképzelhető. Több gondnokot perbe is fogtak, de bizonyítékok hiányában felmentettek. II. József császár idejében azonban rendezettebb viszonyok között találjuk intézetünket. A császár — „egy fejedelem, ki jó és tiszta szándékai mellett is elég szerencsétlen volt látni, hogy minden tervei hajótörést szenvednek-4 -— nagyon érdeklődött intézetünk állapota felől. Ismételten, utoljára 1787-ben elrendelte, hogy az intézetre vonatkozó összes alapító leveleket stb. felterjeszszék. A tanács ezen legfelsőbb parancsnak sietett eleget tenni; az erre vonatkozó okiratokat, melyek kétségtelenül megvilágították volna intézetünk eredetét stb., legnagyobb sajnálatunkra a városi levéltárban már fel nem találhattuk. Köteles volt a tanács az intézet költségvetéséről, betegforgalmáról s egyéb viszonyairól évenkint tüzetes jelentést a helytartósághoz juttatni; a gondnokoktól cautiót követeltek. Kétséget nem szenved, hogy ha a II. J ózsef császár által inaugurált rendezett, ellenőrzés alatt álló kezelés intézetünkben mélyebb gyökereket ver, az nem sülyedt volna annyira. De II. Józsefnek 1790-ben bekövetkezett halála után senki sem törődött az intézettel. A mily sűrűén találkozunk ugyanis a tanácsi jegyzőkönyvekben II. József császár uralkodása alatt a kórházra vonatkozó feljegyzésekkel, épp úgy nyoma vész azoknak 1790 után. Az említett jegyzőkönyvekben a kórház ügyei többé elő nem fordulnak, mintha a föld egyszerre elnyelte volna intézetünket, az úgy kipusztult azokból. így történhetett, hogy az 1823-ik évi canonica visitatio alkalmával sajnálattal constatálták, hogy az intézet kezeléséről eveken át számadást nem adtak s nem tudni, váljon az alapítók intentióinak eleget tettek-e vagy sem? Meghagyják tehát a tanácsnak, hogy miután első sorban van hivatva az intézetnek gondját viselni, küldjön ki egy bizottságot, mely az intézet ügyeit rendbe hozza. Nem volna azonban helyes, ha a városi tanács felett szigorú Ítéletet mondanánk. Tudjuk, hogy a század 5ít
