Vámossy István dr.: A pozsonyi katholikus polgári ápoló intézet (Pozsony, 1898)
VII. Fejezet. A Sz. Lászlóról nevezett ápoló intézet hanyatlása a XVIII. század végén. II. József császár rendeletei. Intézetünk hanyag kezelése. A lelkész javadalmazása. Az ingatlanok eladása. A jövedelmi források elkallódása. Színi előadások. Korn Miksa tevékenysége
VII. FEJEZET. elején a városunkat is oly közel érő franczia hadjáratok a tanács figyelmét más irányban vették igénybe. Ki törődhetett tüzetesen a szegényügygyel, midőn az ellenség, Pozsony bombázása, égése, a hadi sarcz stb. elég gondot és keserűséget adott a város közönségének ?! Mellesleg megemlítjük még itt a következőket. A fent említett canonica visitatio szerint az intézeti lelkész évi javadalmazása 1823-ban állott: 120 frt készpénz-, 100 frt lakbérből; kijárt neki azonkívül 3 öl fa s 200 kéve rozsé; a hitszónok kapott évi 30 frtot; a „curator’* 200 frtot, 12 öl lágyfát, szabad lakást s az imádkozásért járó pénz egy részét; a sebész 27 frt 10 krt; a sekrestyés 18 frtot. A Szt. Lászlóról nevezett polgári ápoló intézeti templomot mindenkoron különös előszeretettel látogatták a hívők; különösen egy máriaczelli Szűz Mária volt a kegyelet tárgya. Egy múlt századbeli canonica visitatio szerint ezen templomban egy a védőangyalról nevezett confraternitás (Schutzengel-Confraternität) létesült az esztergomi érsekség beleegyezésével, mely 1755-ben a római ugyanazon főconfraternitásba beleolvadt. A fenti határozat folytán, mely a felsőbb hatóságok helyeslésével találkozott, 1769 — 1775-ig eladták intézetünk ingatlainak nagy részét. A kórház közvetlen környékét képező telekből néhány száz négyszög-öl 6 írtért Ívelt el. Ezen telekrészből a mostani bognár- utcza létesült. Később 21 darab szántót, szőlőt, rétet adtak el, összesen 34.212 v. írtért, mely összeg képezte a XVIII. század vége felé intézetünk összes vagyonát. Időközben tett jótékony alapítványok, adományok, felszaporodott kamatok stb. révén a pozsonyi Szt. Lászlóról czímzett betegápoló intézet vagyona 1830-ban hatvan és néhány ezer v. forintot tett ki. A XIX. század első felében intézetünkre súlyos idők nehezedtek. Az egykoron gazdag, a felebaráti szeretet által emelt intézet az enyészet szélére került. Csodálkozva kérdezzük magunktól, miként történhetett az, hogy egy ilyen jól bundáit, virágzó intézet rövid
