Vámossy István dr.: A pozsonyi katholikus polgári ápoló intézet (Pozsony, 1898)
IV. Fejezet. Intézetünk pusztulása 1529-ben. II. Szulejman. I. Ferdinánd kegyelmes levele. A Klarissza-kolostor mint szegényeink ideiglenes menhelye. I. Ferdinánd második kegyelmes levele. A kórházi orvos és személyzet. Intézetünk újjászületése
INTÉZETÜNK ÚJJÁSZÜLETÉSE. Mid őn 1830-ban a jelenlegi templom és intézet alapjait ásták, sok emberi csontot hoztak felszínre, bizonyítékául annak, hogy itt egykoron temető volt, mely nem lehetett más, mint az egykor ugyanazon tájon állott szt. Lőrincz-templom körüli temető. Azonkívül ugyanazon év május hó 21-én egy agyagedényben I. Ferdinánd korabeli pénzekre is akadtak. A felépített intézet városi szegényintézet és kórház volt egyetemben. 1599-ik évi január hó 13-án a tanács Czekuss János sebészt nevezte ki kórházi orvossá, a kinek évi fizetése (Bestallung) 25 rajnai forint és 15 mérő „Traidt“ gabona volt. De a kórház egyéb szervezete is akkor tájt teljesen megfelelő és „modern“ volt. A gondnok-, orvos-, korcsmároson, kertészen stb. kivül Dirt az segédszemélyzettel, még egv — sírásóval is. Még orvosi műtéteket is végeztek, mint az alábbi megjegyzésből kitűnik. Egy haláleset hivatalos felvételéről lehetett szó, midőn 1G07. évi junius 18-án Marx Jacklitsch, gewester Spitalmaister, Joannes Coecus Spitalarzt und Barbierer, Antonius Draff, Wirth im Spital, Hans Fridrich todtengruber sagen bey ihres Amtspflichten, dass Georg Drise ein Soldat verwichnen Winter nachdem er sechs Wochen kranckh gelegen und ihme die erfrorne Scheneckel ab- genommen worden im Spitale gestorben am Tag Anthonij Ober dis sagt Czekcus dass er ihn geheilt und nach Abnehmung der Scheneckel allbereit fast zugeheilt und an ander Krankheit zugeschlagen davon er gestorben. Jaklitsch Miksa, volt kórházi gondnok, Czekuss János kórházi orvos, Draff Antal kórházi korcs- máros, Fridrich János sírásó, hivatalos esküjük alatt bizonyítják, hogy Drise György katona a múlt télen, miután hat héten át betegen feküdt s miután elfagyott lábszárait lemetszették volt, a kórházban meghalt. Czekuss orvos ez irányban oda nyilatkozik, hogy ő a beteget meggyógyította, a lábszárak lemetszése utáni sebek majdnem egészen be voltak hegedve s a beteg más, időközben fellépett betegségben halt meg. Mint később, úgy már a XVII. században is nyomait találjuk annak, hogy a kórház vagyonával, 35 a*
