Vámossy István dr.: A pozsonyi katholikus polgári ápoló intézet (Pozsony, 1898)

IV. Fejezet. Intézetünk pusztulása 1529-ben. II. Szulejman. I. Ferdinánd kegyelmes levele. A Klarissza-kolostor mint szegényeink ideiglenes menhelye. I. Ferdinánd második kegyelmes levele. A kórházi orvos és személyzet. Intézetünk újjászületése

ív. Fejezet1. jövedelmével nem mindig jártak el lelkiismeretesen az annak kezelésével megbízott közegek. Még a perselyeket is feltörték és kilopták, az intézet jármos erejét egyéb czélokra használták, úgy hogy a tanács a XVIII. század­ban, 1732. február 13-án elrendelte, hogy a kórházi gondnoknak kötelessége a városi számvevőségnél lieten- kint számot adni arról, hogy napról napra mit dolgo­zott az intézet jármos ereje. A város naplóiban 1632-ik évi február hó 18-áról a követ­kező feljegyzést találjuk : Kurcz verwiehener Tagen ist auf Begehren Paul Willisch Spittalmaisters Veitl Weitenmüller Bettlrichter sammt seinen Weib Anna in gefängliche Verhafft genommen worden. Anna nahm des Spitals gewöhnliche Quatember Büchsen bei Nacht zu sich, öffnete sie mit einem Messer und nahm das Geld heraus. Ihr Ehemann der Bettlrichter wusste davon. Die Zeugen Ursula Metzenbeckin Ehewürttin des Gärtners im Spital und die Bettl- mueter bestättigten die Anklogc. Der Bettlrichter und sein Weib läugnen. Er führt an, dass er in den fünf Jahren seiner Bettl- richterei 200 fl. Bein, abgeführt habe 100 fl. bei der Kirchen an Sonn und heiligen Zeiten. Aus der Quatember und wochenpüxen an seiner Besoldung 230 fl. B. bekommen u. s. w. Der Bettlrichter wird in Ansehen seines Alters von dem Process „losgcsclilet“ um so mehr, als das Spital nach seinem Tod sein vollthümlicher Erbe werden soll und möge er sich von nun an eines ehrbahren und fromen Lebenswandels befleissen. = Néhány nap előtt Willisch Pál kórházi gondnok követelésére Weitenmüller Veitl koldusbirót fele­ségével, Annával együtt fogságba vetették. Anna a kórház közön­séges kántorbőjti perselyét éjnek idején magához vette s azt késsel feltörvén, a pénzt belőle kivette. A tanuk Metzenbeck Orsolya, a kórházi kertész felesége és a koldusnők felügyelője bizonyítják a vád igazságát. A koldusbiró és felesége tagadnak. () azzal menti magát, hogy öt évi hivataloskodása alatt 200 rajnai forintot szolgál­tatott be, 100 frtot a templomban a vasár- és ünnepnapokon. A kántorbőjti és heti perselyből fizetése fejében 230 rajnai frtot kapott s i. t. A koldusbirót tekintettel magas korára a per alól felmentik annál is inkább, mert kötelezte magát, hogy halála után vagyonának örököse a kórház legyen. Elvárják tőle, hogy ezentúl tisztességes és jámbor életet fog folytatni. 36

Next

/
Thumbnails
Contents