Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)

I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Borbélyok. Sebészek

74

sebésznek is. A vándorlási idő kitöltése után, ha mester akar lenni, addig ki nem tűzheti a ezégérül szolgáló rézmedenezét, míg ki nem állja a főkép flastromfőzésből álló próbát, azaz el nem készíti a remekmunkát (Meisterstück). A próba után azonban még mindaddig nem nyithat műhelyt (officinát), míg a mesterek közül valaki nem deficiál, vagy míg a tanács a borbély műhelyek szaporítását időszerűnek nem tartja.

A ezéh élén a ezéhmester állott, a kit évenkint újonnan választottak a mesterek; az utóbbiak a reájuk esett választás alól ki nem térhettek. A ezéhmester kezelte a ezéh könyveit, vezette számadásait és köteles volt sáfárkodásáról évenkint a ezéhnek beszámolni. Évnegyedenkint ezéhgyülést tartottak, melyen a legények is megjelentek s tudomást vettek a jelentékenyebb czéhszabályokról. A ki a gyűlésekről alapos ok nélkül elmaradt, büntetést fizetett. Az elhalt mester özvegye, férje mesterségét addig míj újból férjhez nem ment, ha becsületes és a mesterséghez értő legényt tartott, tovább folytathatta, de inasokat fel nem fogadhatott. A mester a mesterséghez és a ezéhez való jussát“ úgy maga, valamint özvegye eladhatta; a vevő azonban köteles volt magát a ezéhszabályok értelmében annak rendje és módja szerint a ezéhbe felvétetni. A ezéh tagjai a „ládához hittel voltak kötelesek '. Az utoljára felesküdött mester szolgáló mester volt, a kinek hetenként kétszer a czéhmesternél meg kellett jelennie, hogy az utóbbinak a ezéhiigyekre vonatkozó rendelkezéseit átvegye és végrehajtsa. Ügy a mesterek, mint a legények a ezéh ládájába évenkint bizonyos összeget fizettek. A legények is évenkint egy a ezékmesternek rendelt elöljárót, képviselőt, „dékánt“ választottak.

Köteles volt a borbély betegét lelkiismeretesen gyógykezelni, súlyos esetekben az egész ezéhet a czéhmesterrel s ha doctor jelenléte volt szükséges, ezt is a beteg ágyához tanácskozásra meghívni. Tilos volt a borbélysebésznek doctor medicinae tanácsa nélkül belső orvosságot adni, egyátalán belső betegségeket orvosolni, sőt nehéz betegeken orvosdoctor tudta nélkül eret sem vághatott.

Nőtelen borbély önállóan nem űzhette mesterségét. Szigorúan ügyeltek arra, hogy ezen szabály ellen senkise vétsen. Midőn