Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Borbélyok. Sebészek
75 1589-ben Barbi János borbélyt bepanaszolták, hogy nőtelen létére Fischer Pál mostoha fiát gyógykezelés alá vette, a ezéh a beteg kérelmére Barblnak az egyszer megengedte a gyógyítást, a jövőre azonban addig is, míg nőtelen, a gyakorlattól eltiltotta.1 Meg nem engedték a gyakorlatot a czéhez nem tartozóknak s hogy a czéhszabályoknak nagyobb érvényt szerezzenek, a kontárok és vándorsebészek ellen a tanácshoz fordultak védelemért.1 2 Miután a borbélyipar nem tartozott a szabad foglalkozások -— artes liberae — közé, a mesterek száma határozott volt. Valahányszor idegen (új) borbély akart Pozsonyban officinát nyitni, a czéli szabadalmaiból kifolyólag mindig óvást emelt a tanácsnál, sőt még a királynál is a szaporítás ellen. Felszólamlásának nincs mindig kellő sikere. Midőn például 1675. augusztus 23-án a tanácsnál panaszkodik, hogy Schweinitz Tóbiás, a vártelki katonaságnál felesküdött felcsér, a városban is gyakorlatot űz, melyet a sebész kapitánya is — mert senki- sem lehet két helyen esküvel kötelezve — kifogásol, — a tanács tekintettel a borbélyczéh királyi szabadalmaira a Schweinitz Tóbiás városi műhelye előtt ezégérül kifüggesztett tálat levéteti ugyan s őt a borbélyipartól a városban eltiltja,3 — Schweinitz sem rest s a határozat ellen a királynál keresve orvoslást, — a felség csakugyan kötelezi a ezéhet, hogy a felesért kötelékébe felvegye s megtiltja, hogy azt gyakorlatában háborgassa.4 4. A XVIII. század első harmadában Pozsonyban 5 borbély - műhely jogosítvány létezett. Midőn a ezéhek szabadalmai a műhelyek, illetve mesterek meghatározott számára vonatkozólag 1 P. A. 1589. 1606. pag. 805. Beclagten die Maister das Balbier den Janus Barbi so noch ledig ist vnd hin vnd wider stöhren thut vnd sich auch vmb des Paulen Fischer Stiefson angenolimen denselben zu Indien mit Bit darumben zu straffen aber nach Abhörung seiner eudtschuldigung vnd Paulen Fischers Bericht bemelte Maister ihme noch dismal gestattet vnd zuegeben haben damit er den Knaben hailen möge vnd sonsten bin- füran khainen mehr. 2 P. A. 1726. aug. 26. pag. 226. 3 P. A. 1675. pag. 73. 4 P. A. 1676. jul 19. pag. 211.
