Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)

I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Fürdőmesterek. Fürdők

Fürdőmesterek. Fürdők.

A Bader (Balneator) fogalmának megjelölésére a magyarban nem találok alkalmas kifejezést. Jobb hiányában fürdőinestrrnek nevezném, miután a Bader eredetileg egy nyilvános fürdő tulajdonosa és elöljárója volt, s csak később lett belőle köp ül gőzössel és külső betegségek gyógyításával foglalkozó iparos.

A fürdőmesterek kiképzése ezéhszerű, a borbélyokéhoz hasonló. Kötelességük volt fürdőjüket mindenkor, de különösen éjjel vízzel telve tartani s tűzvész idején személyzetükkel és edényeikkel (vödör) a veszedelem helyére sietni. Fáradságukat, elromlott vagy elveszett edényeiket a város megfizette.1

Fürdők használata a görög, római és germán népeknél ősrégi. A középkorban a fürdés oly általános volt, hogy annak megvonása a legszigorúbb büntetések közé tartozott. VII. Gergely pápa a IV. Henrik felett kimondott egyházi átokban a fürdési tilalmat mint súlyosbító fenyítéket alkalmazza. A jövevénynek, vándornak fürdővel szolgálni a vendéglátás első kötelességei közé tartozott.1 2

Feltaláljuk ennélfogva a fürdőket a legtöbb német városban, tehát Pozsonyban is. Mily elterjedt és nélkülözhetlen volt a fürdőzés, kitűnik a többek közül abból is, hogy mester1 Régi „Feuerlöschordnung“, 1642 előtt: Zum Vierdten sollen die Bader zu yeder zeit vnd sonderlich zu nachts Ire geändt vnd wasserstübn mit wasser angesshöpfft haben vnd so ain Feur angieng zu stund an jre heüser öffnen, mit iren knechten vnd allem gszindt, eilund mit Schaffern dem Fewr zülauffen vn das Fewr leschen helffen, Sy sollen auch jre Kess.elknecht oder andere, die weil das Fewr weret, stäts jm Rad geundt haben, denen allen Ir mue, zu sambt den Schaffern, so jnen verlorn oder zerprochen wurden, von gemainer Stat bezalt werden soll.

2 Haeser, I. 839. 1.