Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)

I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Fürdőmesterek. Fürdők

OB

embereknek a végzett munka után a jelenleg divatos borravaló helyett fürdőpénzt adtak,1 előkelőségeket látogatásaik alkalmával fürdőpénzzel tiszteltek meg,1 2 sőt, hogy vagyonosak lelkűk üdvéért fürdőalapítványokat tettek oly őzéiből, hogy bizonyos napokon a szegények számára fürdőt készítsenek. Az u. n. lelkifürdők, engesztelő fürdők (Seelbäder) fellelhetők a Protocollum Testamentorum 1248-ban kezdett köteteiben 1529-ig majdnem minden bejegyzett végrendeletben; 1529-től IGOO-ig már gyérebbek lesznek s 1600 után, nyilván a protes- tantismus terjedésének következtében, egészen megszűnnek. De egész fürdőket is hagyományoztak hasonló intentióból. Lachhuetl M/ldós polgár 1448-ban kétséget kizárólag alább említendő, a vödritzi kapu előtt levő fürdőjét mint lelki fürdőt testálja a Krisztustársulatnak (Gotzleichnambszech, Confraternitas Christi).

Fürdőről Pozsonyban először azon szerződésben történik említés, melyet Lantelinus, a szt. Antal betegápoló rend pozsonyi házának főnöke kötött 1309-ben Pozsony városával. Az utóbbi átenged Lantelinusnak és utódainak egy kőből épült házat, mely egész a fürdőszobáig terjed. Pozsony mely tájékán állott ezen fürdőszoba, nem tudjuk, de aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az a kórházhoz tartozott, melyről a szerződésben szó van. Sajnos, szt. Antal keresztesei kórházának akkori helyét nem ismerjük pontosan, csak annyit tudunk, hogy az a város falain kívül a mai kórházutczában, a jelenlegi polgári ápoló intézettől nem messze lehetett.3

Valószínű, hogy ezen fürdőszoba első sorban a kórház czéljaira szolgált. Az első nyilvános fürdőt Pozsonyban János Jakab polgár létesítette, kinek a tanács 1351-ben engedélyt adott „foras Portam beati Laurenczy“ egy fürdőt omnibus Incolis civitatis comodum berendezni.4

1 Városi számadókönyv 1466: Item den fritzen vnd wagen knechten, als sie aws den veid komén sein, hab ich in gehn umb padgelt 16 D. és 1487: Den zimerlewtten yeden 16 D. zue ainem padtgelt.

2 Vszk. 1510: Den zwaen Edellewtten gehn zu ainen padtgelt und palbiergelt zu zwaen 12 D.

3 Vámossy, 16. 1. s k.

4 Riikovsilcy, „Pressburger Zeitung“ 1877.