Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
III. Gyógyszerészek Pozsonyban a XIV. századtól Torkos Justus Jánosig - 1. Első gyógyszertár Magyarországban. A gyógyszerészet kifejlődése dióhéjban
264 — Oribasius, Julianus apostata orvosának tanúsága szerint a 7;g'yógyszerészek“ a Kr. utáni IV. században már nagyon el- valának terjedve. „Ferraro mentionem faciam, ...leviorum purgationum, aliorumque evacuantium, auxiliorum et medicamentorum quorundam compositorum, praesertim vero eorum artificibus imperare ut ea conficiant. Vobisque parent quum maxime eorum copia ubique comperiatur; neque enim solum urbes, sed etiam agri sunt eorum pleni.“ Theodosius császár az uzsorások, csepűrágók stb. közé számítja a gyógyszerészeket“, kizárja őket a polgári hivatalokból. „Apotheearii junguntur trapezidis, gemmarum, vestiumque venditoribus, quos Theodosius et Valentinus a provincialibus officiis removerant, et omnis honos atque militia a contagione hujus modi segregetur. Ex quibus verbis patet inter vilioris conditionis homines fuisse apothecarios. Videntur ergo intelligi institores qui res viliores in pergulis et tabernis venum exponunt.“1 Még az egyház is a gyógyszerészek ellen fordul: „ut clerici apotheearii non ordinentur, et non liceat clericos nostros eligere apothecarios“ (Concil. Carthag. sub Julio P. P. Cap. IX). Feléled s tudományos jelleget ölt a gyógyszerészet az arabok alatt. Bagdadban a VIII. században nyílt meg az első tulaj - donképeni gyógyszertár, a hol a tanuló ifjúság híres mesterek vezetése alatt gyakorolhatta magát a pharmaciában. Az első gyógyszerész-vegyész Sabeen MussaJi-Dschafar-Al-Soli, Harran- ból, Mesopotamiából, röviden Geber, alchemiájában már ismeri a sublimátot, a vörös praecipitatot, a salétromsavat, a királyvizet, a salétromsavas ezüstoxydot (pokolkő) stb. Arab eredetűek a nevek: Alcohol (alkoal), Syrup (schirab), Kámfor (kafour) stb. A IX. század közepe felé jelenik meg az első győtjy szer- könyv (Pharmacopoea) Sabur-Ebusahel-tői, a Dschudi-Sabur iskola elöljárójától Krabadin név alatt; számos későbbinek mintául szolgál. A XII. században megalapítják az arabok a sálernói orvosi iskolát, a hol a pharmacia is művelőkre talált. II. Frigyes 1 Hein in lib. XII. § 3. Cod. de Cohortal. princip. Cornicul.
