Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
III. Gyógyszerészek Pozsonyban a XIV. századtól Torkos Justus Jánosig - 1. Első gyógyszertár Magyarországban. A gyógyszerészet kifejlődése dióhéjban
— 265 1224-ben rendezi a gyógyszerészetet. A gyógyszerészeket két csoportra osztja: az elsőbe tartoznak a stationarii-k, kereskedők, kik az egyszerű, orvosi rendelés nélkül is kiszolgáltatható szereket és gyógyárűkat hozzák a hatóság által megszabott áron forgalomba; a második csoportot képezik a confectionarii-k, kik az orvos előírása szerint készítik a gyógyszereket. A gyógyszertárak egy orvosi collegium felügyelete alatt állottak, s minden orvos eskü alatt kötelezve volt a romlott gyógyszereket elárusító gyógyszerészt feljelenteni; a gyógyszerészek csakis a salernói orvosi iskola bizonyítványa alapján nyithattak gyógyszertárt; kötelesek voltak magukat az iskola szabályainak alávetni s meghatározott taxa szerint dolgozni és elárusítani. Csak nagyobb városokban telepedhettek le s állandóan két magasabb tisztviselő felügyelt reájuk, s a különféle összetett gyógyszereket csakis Salernóban kijelölt esküdtek jelenlétében készítethették, kik a gyógyszerészekkel való csalárd és hamis összejátszás esetében halállal bűnhődtek. A XIII. században megjelennek a gyógyszerészek Franczia- és Németországban. Willehin nyitja meg 1267-ben Münsterben az első német gyógyszertárt, majdnem egyidejűleg Lipcsében s 1285-ben Augsburgban is állítanak fel gyógyszertárakat. Látjuk tehát, hogy gyógyszertáraink, első sorban a budai s talán a pozsonyi „vörös rákhoz“ czímzett is, a németországi első gyógyszertárakkal egykorúak. Középkori gyógyszertáraink berendezése és felszerelése a lehető legprimitívebb. Legio a sok undorító gyógyszer száma, mint az ökör epéje, a kutyakölyök bája, a megsütött és porrá törött földi giliszta, a viperasyrup, a borostyánolajban maceráit ganéjféreg, a szárított kutyaszar stb. stb., melyeket főkép az astrologia ruházott fel titkos hatással s melyeket részben az orvosok is rendeltek, első sorban azonban a gyógyszerészek maguk „kézi eladásiban (Handverkauf) akasztottak a hiszékeny közönség nyakába. Feltaláljuk ezen szereket még a XVII. században is a legtöbb gyógyszertárban s tudjuk, hogy a babona pocsolyájában eviczkélő népünk még ma is hasonló arcanákat keres a patikában, midőn nagy komolyan szünyog- zsírt, krokodilolajat, kutya- és nyűlzsírt stb. vásárol. Érdekesen
