Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
II. Az 1679. és 1713. évek pestisjárványairól Pozsonyban - 2. Az 1679. évi pestisjárvány Pozsonyban
152 — Szelek, viharok, záporesők, áradások hatványozták a járvány sarkában járó nyomort. Sokat, kik az összehevenyészett bódékban tanyáztak, a fertelmes időjárás, a hideg pusztított el. Asszonyok, kiket a fabódékban ért el nehéz órájuk, bába s egyéb emberi segedelem hiányában az újszülött csecsemővel együtt a zuhogó zápor árjába fuladtak. Éjjel-nappal tartott az esőzés julius hó közepétől augusztus hó végéig; szeptember elején néhány verőfényes napra újból megnyíltak az ég csatornái s öntötték vizüket a hó végéig. A pestiskórházba gondnokot, ápolókat és sebészeket rendelt ki a tanács. Azonkívül gondoskodva volt a városban fekvő betegek számára egy német s egy magyar sebészről, kiknek jelenlétében hetenkint a szegények részére az eleséget kiosztották. A sebészek egyúttal naponkint Írásbeli jelentést készítettek a járvány állásáról, és a városban, a külvárosokban, a lazaretben, a polgári kórházban s a szőllőkben elhaltakról név szerint, később azonban, midőn a járvány már százszámra szedte naponkint áldozatait, csak számszerint. A sírásóknak meg volt tiltva valakit eltemetni, mielőtt a halott hozzátartozói, a kirendelt tanácsos, lazaret-gondnok vagy sebész aláírásával ellátott halotti bizonyítványt fel nem mutatták. Az utóbbiak összeolvasásából állott a statisztika. Eltemették a pestisben elhaltakat vallás különbség nélkül közösen a szent Lőrincz-temetőben; ennek betöltése után a polgári kórház mögött levő temetőben s egy új temetőben, mely az evangélikus hitközségnek volt szánva; megtelt a lazaret melletti és a Vallon-temető is, a kertekben és a szőllőkben elhaltakat ugyanott temették el.1 A lelkipásztori teendőket két jezsuita pater végezte. Egyikük hamarosan a ragály áldozata lett, míg a másik az emberfeletti fáradozástól kimerülve ötször esett a betegségbe (azaz a pestisbe), a melyből alig hogy ki tudott lábalni. Alter 1 Az itt felsorolt temetők topographiai fekvése a Vallon-temető kivételével magyarázatra nem szorul. Az eredeti latin szövegben „coemeterium Balunense extra suburbium situatum“ áll s azt véljük, hogy a Balunense a Valonense szó elferdítéséből származhatott. Midőn ugyanis Pozsonyt 1621-ben bevette Bouquoi cs. tábornok, Bethlen Gábor seregeivel Pozsony elé sietett s azt megszállotta. Bouquoi vallonjai augusztus 31-én kitörtek
