Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)

I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Hóhér. Bordélyház

93 ben.1 Valószínű, hogy a XYIL században a kéj hölgyek már szétszórva laktak s a bordélyházi fegyelem megszűnt. Kurva azonban Pozsonyban volt még elég; 1636-ban a „Zuclitigers Arbeit“ között olvassuk: „Item eine öffentliche Hurren mit Ruetten auszuhauen zahlt 4 Sch.“ és 1637-ben: „von zwo Hurren bei dem Pranger auszustreichen geben 1 Th.“ A városból úgy látszik 1694-ben utasították őket ki.1 2

A kérdésre, hogy a város mely részében állott a bordélyház? nem felelhetünk. Annyi bizonyos, hogy a város falain kívül volt. Rákovszky azon körülményből, hogy a bordélyház tatarozásához szükséges köveket a „ Vogelthurn“-tól szállították,3 azt következteti, hogy az nem messze lehetett az utóbbitól, mert a középkori nehézkes járművek megkövetelték, hogy az építő anyagot lehetőleg a közelből hordják. Ha tehát tekintetbe veszszük, hogy a „ Vogelsthurn“ a mostani Miklóstemplom át- ellenében állott s ha továbbá arról értesülünk, hogy egy más alkalommal a szt. Lőrincz templománál szükségelt anyagot a fravenhaus melletti agyagveremből vették4 — tehát a bordély nem messze lehetett a templomtól — a bordélyház helyét a szt. Lőrincz temploma — a mostani szt. Flórian szobrának környéke s a „Vogelsthurn“ — körülbelül a Mihály-torony között, a Széplak-utczában kell keresnünk.

Mai felfogás szerint alig érthető, hogy a város maga tartotta fenn a bordélyházat. Igaz ugyan, hogy abból csekély jövedelmet húztak, az utóbbit azonban messze túlhaladták a fentartás költségei. Számadókönyveink 1434-től körülbelül 1540-ig telve vannak a fravenhaus okozta kiadásokkal.

A bordély ház sövény nyel volt körülvéve, tehát el volt különítve a szomszédságtól és a külvilágtól, „durch frumer

1 Vszk. 1540. die woebe Elisabeth verland zu weissenburg das tach zu pessern ij Ion per lx Den.

2 Vszk. 1G94. den Thurmern alss Sie den Buldirnen aussgeblasen auf Brod geben 2 Sch. 15. D.

3 Vszk. 144G. „Item Am Pfinztag (Csütörtök) nach sand Ulreichstag, hab wir gehat des purgermaister wagen mit ij Rossen, der Stain gefurt hat, von dem vogls thurn zum frawenhaws“.

4 Vszk. 1451. „Item hab wir gehat besunder 1 lan wagen . . . der laym gefurt hat, von der laym grub, pey dem frawenhaws, den man gefurt hat zum zawn bei sant Larenzen, den hab ich geben xxxij D.“