Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

77

5ör A’ görvély !s angolkórban.

6szor A’ fövénykor, húd és epecsövek által föltétezett szenvedelmekben.

7szer A’ vérhiányos állapotokban, akár nagy vérveszteségek, akár hibás táplálás által idéztessenek elő, sápkórban.

8szor. Némelly ideg kórokkan, mellyek részint a5 hasüregi zsigerek rendetlen állapota, részint más bántalmak, lerakodások, fémmérgezések által idéztettek elő.

Egy szóval mind azon bajokban, mellyekben a’ kénes vizek gyógyeröt tanúsítanak, biztosan használhatók a’ büdösköi gyógyvizek.

2. Ä bal fi v. farhasdi (WolfsJ kénes gyógyvizek.

Magányrajzok.

■terem. Scholtz, Descriptio Thermarum Wolfensium ad Sempornium,

quae ignis beneficio calefiunt, Csepreg 1631.

Ami. Conradi, Kurtzer Unterricht von den Wirkungen und nützlichen Gebrauche des Wolfer Bades. Oedenburg 1772.

Balf, vagy Farkasd helysége a’ Fertő tava mellett, egy igen kellemes vidéken fekszik Sopron városához egy órányira, ’s két kénes forrással ’s derék fürdöintézettel bír , melly Sopron lakosainak kedves mulató helyül szolgál. Miként a’ fönebb idézett magányrajzok tanúsítják már egy pár századtól fogva divatban vannak ezen gyógyvizek. Újabban is leírattak a’ Hesperus czimü folyóiratban (1816an), továbbá Csaplovics (Gemälde von Ungarn, 1829) és a’ hires hydrolog Osánn által (1832).

A’ balfi gyógyvizek természettani sajátságai.

Mind a’ két forrás, mellyek egyike a’ falun kiviil, másika a’ fürdőház mellett van könkénegszeszt tartalmaz; az első hévmérséklete •+- 11° R., midőn a’ levegőé H- 15° R. volt, aránysulya pedig 1,002. A’ másik forrás bévmérséklete pedig -f- 13° R., midőn a’ légé -f- 22° R. volt. Amaz italul, ez pedig fürdöképen használtatik.

A’ balfi gyógyvizek vegytani alkatrészei.

Ezen gyógyvizeket Würtzler Vilmos jeles gyógyszerészünk vetette vegybontás alá, ’s talált egy polgári fontban:

Az 1-sö A’ 2-dik forrásban.

1,5600 0,8640.

Szikhalvagból