Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei
Kénsavas szikélegböl 0,7000 0,4899. Kénsavas timföldből 0,0667 — Mészhalvagból 0,2560 — Keserhalvagból 0,2240 0,0959 Szénsavas szikélegböl — 3,5496 „ keserélegböl 1,0800 1,1840 „ mészélegböl 2,0688 4,2560 Kovaföldből 0,0800 0,3200 Veszteség 0,4845 0,4406 Összesen 6,5200 11,2000 széniért Szénsavból — 3,6757 k. hüvelyk Könkénegszeszből 0,5088 0,0536 A’ balfi kénes vizek gyógy javalalai. A’ kétszázados tapasztalat hasznosoknak tanúsította a’ szobáin gyógyvizeket, következő betegségekben: lször. Idült, riihös és sömörös kiitegekben. 2szor. A’ csúzós és 3szor. A’ köszvényes szenvedelmekben, melly őzéiből az iszapja is borogatmányképen kitűnő sikerrel használtalik. 4szer. A’ takhártyák petyhüdtségei, 's ez állal föllétezetl nyálkaságban. 5ör. A’ húdéletmüvek idült bántalmaiban , fövény ’s húgy- kökórban. 3. A málnást Bugyogó nemi kénes forrás. A' Bugyogó nevezetű kénes forrás Erdélyben a’ Székelyföldön buzog föl egy. órányi távolságra Málnás falujától, az Aluta folyó balpartján. A’ m á 1 n á s i kénes viz természeltani sajátságai. Ezen nevezetes, messzire hallatszó zörejjel fakadó forrás vize zavaros , sárgálló szinü , élénk könkénegszeszszagú , fanyar, savanyusdad, majd kellemetlen édes izü. Hévmérséklete -f- 15" R. Aránysulya 1,0013. A’ m á 1 ii á s i Bugyogó vegytani alkatrészei. Pataky mennyileges vegybontás alá vetvén ezen gyógyvizet, talált egy polgári fontban :
