Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

1. A’ két magyarhaza elsőrangú langyos és hévvizei.

Langyos vizeknek nevezzük Vetter szerint azon gyógyvizeket, mellyek —f- 15° — 28° R., hévvizeknek pedig azokat, mellyek -t- 28° — 51° R. fokú hévmérséklettel bírnak; -f- 51° R. foknál magasb hévmérsékletü gyógyvíz honunkban nem találtatik, miként ellenkezőleg -f- 4° R. foknál alacsonyabb hévmérsékletü szinte nem.

uj Vegyileg’ közönyös langy os és liévvizeink.

A’ vegyileg közönyös hév vizek’ meghatározása.

Vegyileg közönyös gyógyvizeknek azok neveztetnek, mellyek nagy vegytani tisztaságoknál fogva birnak gyógyérövel. Ezen vizek tiszták, iz és jobbadán szag nélküliek is, vagy csak igen cse_ kély, könkéneg (Schwefelwasserstoff) szagot árasztanak: arány- súllyok igen közel áll a’ lepárolt vizéhez ’s 16 obonnyi mennyiségben 3, legfölebb 5 szemer szilárd, vagy álló alkat résznél több nem foglaltatik. E’ mellett ezen alkatrészek nem lehetnek ollyanok, mellyek már csekély mennyiségben is tetemes gyógyeröt fejtenek ki.

A’ vegyileg közönyös hóvvizek gyógyhatása.

Az illy étén gyógyvizekben minél tisztábbak vegytanilag, annál nagyobb a’ lappangó melegség, ’s ennélfogva hasonló mérséklet mellett; nagyobb izgató erővel birnak, mint a’ közönséges vízből készült fürdők. Minél tisztább továbbá a’ viz, annál nagyobb oldozó ereje az állati kigőzölgés anyagaira nézve, de annál több is megy belőle által a’ sürü folyadékokat tartalmazó periphericus edényekbe. Ezen két ok izgatólag hat az edényrendszerre, abban élénk mozgásokat, nagyobb fokú lázas ellenhatást idéz elő, ’s minden vizet elválasztó életművekben, főleg a’ vesékben élenkebb bírálatokat. Nagy fontosságú ez főleg olly állapotokban, mellyekben a' földes képletek túlnyomók, azaz, mellyekben a’ korlátozott nedvke