Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

6

ringés, ’s a’ szilárd részek nagyobb bőségénél fogva csapadékok, lerakodások képződnek a’ szövetekbe. Ezért javallvák a’ közönyös hévvizek főleg aggastyánoknál, kikre nézve valódi fiatalító hatással bírnak, a’ mennyiben feszes , meredt tagaiknak új hajlékonyságot mozgékonyságot, érméczességet kölcsönöznek, a’ beidegzést fölmagasztalják, ’s élettéllyt (turgor) varázsolnak elő petyhüdt részeikben. Az e’ nemű gyógyvizeink között első helyen szerepelnek.

/. A’ Dame ári közönyös hétmzek. (AkralothennaeJ.

Magány rajzok.

1. Fosa Gábor, tudósítás a’ daruvári és lipiki fürdőkről, Bécsben. 1818.

2. Aquae sotenae Daruvarienses, auctore Sigismundo Rosenberg. 1837.

Daruvár Pozsega vármegyének igen csinos és kellemes feklü mezővárosa, az éjszaki szélesség 45° 36', a’ keleti hosszaság 34° 57' foka alatt, a’tenger színe felett pedig 404 6. láb magosságnyira fekszik, Pakracz mezővárosától délre 3, Yeröcze városától pedig éjszakra 4 órányira, a Toplicza nevezetű kis folyam partján. Hévvizei semmi kétséget nem szenved, hogy már a’ rómaiak által is használtattak, elhanyagolt állapotokból azonban 1762-ben emeltettek ki gr. Jankovics Antal által, ki az említett évben egy czél- szerü fürdőépület fölállítása által mind magának örök emléket emelt, mind pedig a’ fürdő naponként emelkedő hírét, nevét megalapította. Jelenleg ezen fürdők Jankovich Isidor cs. kir. kamarás pártfogása alatt diszlenek.

Mi a’ gyógyforrásokat illeti, számosán fakadnak azok néhány száz lépésnyi terjedelmű helyen, de csak 6 forditatik gyógyezé- lokra, szükség esetében azonban minden pillanatban lehetne a források számát szaporítani, mert ezen talaj annyira át van hatva a’ hévviztöl, hogy akárhol ás az ember kissé mélyebbre, mindenütt uj, és pedig gazdag hévvizforrásra talál.

Fürdőépület két rendbeli van , u. m. a’ régi, vagy Antal fürdő , és az uj, vagy János fürdő, melly 1810-ben kezdett használtatni ; említendő ezenkül kétrendbeli Iszapfürdő, mellyek körül deszkázott, hitvány fedéllel beborított gödörből állanak, ’s leginkább a’ pór nép által használtatnak.