Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
172 PECSENYÉD. nem nagyobb fél szememéi, mely mennyiség minden esetre már vasas vízzé jellegzi a szóbani glaubersós savanyú vizet. Preyss szerint továbbá a szénsav mennyisége 38 köb hüvelyk egy polgári fontban s igy több mint Jaquin szerint, végre vannak e gyógyvízben ez utolsó elemzés szerint 1 a v a n y nyomai is. Wachtel igen helytelenül a gieshübeli s a gleichenbergi Klausen forrás mellé helyezi e gyógyvizet, holott amazokban egészen hiányzik a pecsenyééi savanyú víz legjellegzöbb alkatrésze a kénsavas szíkéleg; mig ellenben dologütöen hasonlítja a B.-füredi savanyú vízhez, csak hogy ennél kisebb az oldozó, s nagyobb a zsongitó, erősítő hatása a jelentélyesebb vastartalomnál fogva. A pecsenyéd! savanyú viz gyógyjavallatai. A pecsenyééi savanyú víz a legújabb tapasztalatok szerint jótékony hatású : 1. A kezdődő güinötfórban. 2. A görvélyes, angolkóros és köszvényes bántalmakban. 3. A máj- és lépdaganatok s aranyérben. 4. A vérhiányos állapotokban, sápkór, fehérfolyásban. 5. Némely ideges bántalmakban, milyenek a méhkór, mellgörcsök, ideges gyöngeség, gerinczagy bántalmak. Megjegyzendő, hogy e gyógyvíz használatával a savó gyógymódot is igénybe lehet venni Pecsenyéden. B) EGYSZERŰ VASAS SAVANYU VIZEK. I A BUZIÁSI VASAS SAVANYU VIZEK. Mag ányrajz. Dr. Deuts Fer. József: Buziás. A magyar orvosok és természetvizsgálók 4-dik nagygyűlésének emlékéül. Temesvárott 1842. Temesvármegyében kebelezett B u z i á s helység határán buzognak fel ezen nevezetes gyógyvizek a falutól mintegy 160 ölnyi távolságra, egy hullámzó domboktól szegélyezett 150 széles s 550 öl hosszú kies völgyben. Jóllehet némelyek gyanitása szerint ezen gyógyvizek már a rómaiak idejében is ösmeretesek voltak „Centum putei“ nevezet alatt, mindazállal a jelen század elejéig csak a szomszéd vidék lakosai