Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
48 PÖSTÉNY. s az £gész egy czélszerü fürdöintézetté alakíttatott. Ez időtől fogva a pöstényi fürdőre szebb korszak derült, híre napról napra mindinkább emelkedik, a vendégek száma évről évre szaporodik, úgy hogy jelenleg legkeresettebb fürdőink közé számitathatik. Mi a források számát illeti, vannak itt rendkívül számos források a Vág folyónak mind jobb, mind pedig bal partján, sőt a Vág medrében is, s azt mondhatjuk, hogy az itteni talaj egészen át van hatva ezen hévvizektől, mert akárhol ás az ember, csak csekély mélységre is, azonnal új források jönek napfényre. Minélfogva a régi időkben, mikor még rendszeres fürdöintézet nem létezett, magok a vendégek csináltak magoknak a fövényben új forrásokat, és úgy használták azokat fürdő gyanánt. A legnagyobb, leggazdagabb s legállandóbb forrás mindazáltal az úgynevezett ivó kút (Brunnen) a Vág jobb partján, ettől mintegy 40 lépésnyire, melynek hossza 11', 4", szélessége 7' 10" mélysége pedig 6—7 Iábnyi. Ezen forrásból a hévviz csövek által vezettetik a fürdőbe, s ezen kívül még két forrást használnak. Mi a fürdöintézetet illeti, az két épületből áll, t. i. a régi és új 1822-ben épült fürdöházból, mely utolsó kádfürdőnek is neveztetik. A régi fürdöházban 4 tükör-, vagy társasfürdö van, u. m. 1. az ú r i f ü r d ö (Gehbad), 2. iszapfürdő, 3. zsidófürdö, és 4. kö z ö n s é g e s f ü r d ö ; az új fürdöházban pedig 18 kádfürdő és egy nagy társasfürdö, melyben egyszerre 40 ember is fürödhetik. A pöstényi liéwizek természettant sajátságai. A pöstényi hévviz a föforrásban vagy ivókútban tengerzöldbe játszó színnel bir s ritkán oly tiszta átlátszó, hogy fenekére lehetne látni s szakadatlan hullámzásban van. Üdén merítve pedig tiszta, átlátszó és színtelen s jól bedugaszolt edényben hónapokig is ilyen marad , mig ellenben ha a körléggel érintkezésben van, csakhamar megzavarodik s kezdetben hamuszürke, későbben feketéllö, igen könnyű üledéket rak le. — A zivatarok közelgésekor ezen forrás is, miként a trencsin-tepliczi, jobban hullámzik és zavarosabbá lesz. A viz szaga a könkénegtöl, szinte hasonlít az eldurrant lőporéhoz s ezen szag már 30—40 lépésnyire a forrástól észrevehető, egyébiránt elenyészik, ha a viz a szabad légen húzamosb ideig áll, mig jól bezárt edényekben mindig erősen érezhető, s a fölmelegités által még növelni lehet. — Ize, kellemetlen szaga daczára is, legtöbb emberre nézve nem kellemetlen, kissé csípős. Hévmérséklete pedig 46 és + 5i° R. között
