Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

PÖSTÉNY.

49

változik s igy legforróbb hévvizeink egyike. A fürdöházakban pedig következő, u. m. az úrifürdöben +30—32° R.az iszapfürdöben + 31—35° R. a zsidó és közönségesfürdőben + 28°—33°R.

A pőstényi Iiéwizek vegytani alkatrészei.

A pőstényi hévvizek vegytani alkatrészeit már a múlt században fürkészték Dr. Torkos 1745-ben és Cranz 1772-ben; a jelen században pedig 1818-ban Bécsben elemezte ezen hévvizeket báró Jacquin és Scholz tanár, 1832-ben pedig gr. Erdödyné ö excellentiája fölhívása folytán egy bizottmány, melynek tagjai Lang, Dor ner és Pántosek gyógyszerész urak valának, kik nyitrai főorvos Dr. Biacsovszky vezérlete alatt működének. E két rendbeli mennyileges vegybontás szerint a pőstényi hévvizekben a könkéneg mellett túlnyomó mennyiségben voltak jelen a kénsavas sók, minélfogva azok eddigelé kénsavas sók által jellegzett kénes vizeknek vagy kénes keservizeknek(píkro-theio-thermae) tekintetlek. Azonban a legújabban, tehát a tudomány jelen színvonalának megfelelő s Ragsky úr által végrehajtott vegyelemzés szerint, a nem szállékony alkatrészek között túlsúllyal bírnak az úgynevezett földes részek, név- szerint a kénsavas és szénsavas mészéleg, minélfogva jelenleg a pőstényi hévvizeket a földes kénes hévvizek (chalicotheio thermae) rovatába kell sorolnunk. — Minöleges vegybontásokat vittek még véghez ezen hévvizekkel Josz bécsi és Tognio pesti tanárok, s az utolsó vasat is fedezett föl bennök, mely fölfedezést a Ragsky ur legújabb vegyelemzése is igazolta. Van pedig Ragsky szerint a föforrás vizében egy polgári fontban .

Kénsavas hamélegből —

Kénsavas szikélegböl Kénsavas mészélegböl Szikhalvagból — Keserhalvagból — Szénsavas keserélegböl Szénsavas mészélegböl Kovasavból — —

Vilsavas vasélegböl — Veszteség — —

0,2150

2,6764

4,0780

0,5452

0,7296

0,2995

1,5590

0,3993

0,0099

0,0288

Összeg 10,5407 szemer.

4