Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

PÖSTÉNY.

47

12. Végre a különféle fémek, névszerint higany, ólom, rez és mireny által előidézett reszketegségek, szélhüdések, hasgatások is elszélednek ezen fürdők használatára, s különösen a higanykórral összeházasodott bujasenyv az, melynek biztos ellenszere gyanánt tekinthetjük a trencsin-tepliczi hévvizeket.

V. A PŐSTÉNYI FÖLDES KÉNES HÉVVIZEK.

Magányrajzok.

J. Torkos: Schediasma de Thermis Pöstényiensibus, Posonii. 1745.

Prochaska: Einige Nachrichten und Bemerkungen über die warmen Bäder in Pistyán. Wien 1818.

Em. Wolf. Wal lieh. Über die Bäder in Klein-Pöstény oder Pöstyén auch Piestyán im Neutraer-Comitate des Königreichs Ungarn. Wien 1821.

J. Tonházy: Abhandlung über das berühmte Pistyaner Bad Pressb. 1821.

M. Ettinger: De Thermis Pöstényensibus. Dissert, Inaiig. Wiennae 1836.

F. E. Scherer: Die heissen Quellen und Bäder zu Pöstény. Leipzig. 1837.

M. F. 51a r sch a 11: Die Heilquellen von Pöstény. Ofen 1838.

A Pőstényi fürdő vagy Kis-Pöstény helység, Nyitra vármegyében a regényes Vágvölgyben fekszik, Nagy-Pöstény mező várostól v4 órányira, Vágújhelytöl 2, Nagyszombattól 3, Nyitrától 5 mértföld- nyire, az éjszaki szélesség 48° 36' 35" s a keleti hosszaság 35° 28' 50" foka alatt (Ferró szigettől számítva) Wahlenberg szerint 428 párizsi lábnyi magaslaton a tenger színe felett. Az itten fakadó hévvizek történeteiről semmi biztos adataink nincsenek a hajdankor- ból. Legelőször Wernherr György irta le azokat 1551-ben „De admirandis Hungáriáé aquís“ czimü munkájában, szabatosan és dolog- ütőén adván elő e vizek sajátságait és gyógyerejét.— 1599-ben a törökök rohanták meg véletlenül ezen fürdőket, épen midőn abban nagy számú vendégek tartózkodtak, kiket részint kardra hánytak, részint fogságba hurczoltak s az intézetet feldúlván, számos évekre homályba borították. 1642. már ismét Beneschovinus énekelte meg versekben e gyógyvizeket. 1671-ben Brown látogatta meg Európai útjában s leírta az akkor használatban volt forrásokat Torkos pedig 1745-ben már jeles magányrajzot szerkesztett rólok 1787-ben gr. Gvadányi József kedélyes magyarkölteményt irt a Pőstényi fürdésről. De mind amellett, meglehetős elhanyagolt állapotban voltak a Vág kiáradásai következtében sok viszontagságokon menvén keresztül, miglen az 1813. helyt talált pusztító áradás után az emberszeretö gróf Erdödi József ö Excellentiája bőkezűségéből szilárd épületek keletkeztek