Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei
24 3. A’ harkányi konyhasós kénes h é v v i z ek. Magányrajzok. Dr. Patkovits, Die Heilquellen von Harkány kurz dargestellt. Fünfkirchen. 1830. A’ harkányi kénes hévvizek Baranya vmegyének Harkány nevű helységében fakadnak, melly Pécs városától harmadfél órányira , Siklós mezővárosától pedig félórányira, az éjszaki szélességnek 45° 52' 30" foka, a’ nyugoli hosszaságnak pedig (a’ budai délkörtől számítva) 0°, 42', 40" foka alatt fekszik. — Ezen hévvizek 1823-ban történetesen fedeztettek fel, midőn t. i. gr. Batthyány Antal a’ mocsárok lecsapolása és kiszárítása végett csatornákat ásatott. És ime a’ felfedezés jótékony jutalmát azonnal élvezé egy térddaganattal és lábszaggatással küzdő munkás, ki ezen hévviznek jótékony hatását bántalmas lábára érezvén , a fürdést ismételve folytatta , ’s még azon évben t. i. 1823 October havában bajától szerencsésen megszabadult. Ezen, ’s több ehez hasonló kóreseteknek hire csak hamar szét szárnyalván a’ vidékben már a’ következő nyáron seregestöl tódultak ide a’ szomszéd falvak szenvedő lakosai, úgy hogy ennélfogva az uradalmi tisztség még, 1824-ben rögtönözve állított föl egy kis fürdöintézetet, mellyet a’ nemeskeblü gr. Batthyány Kázmér bőkezűsége, ’s a’ derék Patkovits pécsi főorvos lankadatlan buzgalma jelenleg már olly karba helyeztete, hogy legjobb fürdő intézeteinkkel mármár vetélkedik. Mi a’ források számát illeti, azon sik térségen, melly a’ Harsány nevezetű hegytől a’ Drávafolyamig elterül, ’s mellyen Harkány helysége is fekszik, több rendbeli hévvizforrások vannak, de a’ mellyek használatlanul vesznek el az itt mind eddig létező mocsárok és lápokban. Legismeretesebbek ezen források közül a’ következők. Az első, melly a’ Harkánytól másfél órányira lévő Tapolcza nevű helységben fakad. A’ második, melly Siklóson a’ Ferencziek zárdájában van. A’ harmadik Harkánytól fél órányira fakad,’s közönségesen büdös tónak neveztetik. A’ negyedik pedig a’ tulajdonképi Harkányi forrás, melly e’ helység déli végén buzog föl, ’s a’ szóbani fürdöintézetet ellátja. A’ harkányi hév viz természeti sajátságai. Ezen hóvviz egy tölgyfapadlatokkal körülkerített kútban olly nagy mennyiségben fakad, hogy azt Patkovits főorvos számítása
