Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

25

szerint 24 óra lefolyta alatt 1950 akóra lehet becsülni, a’ kútban tiszta, de nem átlátszó, hanem opál — vagy tejszinü. Üvegedényben tartva miután kihűlt, elveszti opál, vagy tejszínét, ’s világos tiszta átlátszó és fénylő lesz. Szaga a’ könkénegszesztöl az ellobbant lőporéhoz hasonló, ’s nedves, ködös időben vagy fergeteg kö- zelgése alkalmával jobban érezhető. Ize a’ forrásnál kellemetlen, undorító a’ záptojásszag miatt ’s böfögést okoz, kihűlve pedig kissé sós, fanyar. Hévmérséklete -j- 47° R. Aránysulya pedig ugyancsak Patkovits szerint csekélyebb a’ lepárolt vizénél, t. i. 0,980. — Az iszap, mellyet ezen hévviz a’ földgyomrából hoz magával világos hamu színű , ’s ásványtaniig megvizsgáltatva bányavirág , csillánpor, mezei pat- ’s vasrészecskéket tanúsított.

A’ harkányi hévviz vegytani alkatrészei.

Mennyileges vegybontás alá vetette ezen hévvizet Patkovits főorvos , és talált egy polgári fontban :

Szikhalvagból . . . 2,328.

Szénsavas keserélegböl . . 1,332.

„ mészélegböl . . 7,778.

Kovasavból . . 0,064.

Összesen 11,502. szemei*. Könkénegszeszből . . 4,047. köbhüvelk.

Patkovicson kívül Tognio tanár vizsgálta meg minölegesen ezen hévvizeket, és sokkal számosabb álló létrészeket fedezett föl, u. m.

Szikhalvagot,

Szénsavas mészéleget,

„ keseréleget,

„ szikéleget,

„ vasélecset,

Kénsavas szikéleget csekély mennyiségben

Iblanyt,

gyantát,

kovaföldet, ’s végre

Haméleg, Timsó, és vilány nyomdokait.

Büzenyt és lavanyt a’ víz csekély mennyiségénél fogva nem fedezhetett fel.

Ezen minőleges vegybontás felette tanúlságos adatokat szol