Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

6

DARUVÁ«.

ft. Az emésztési szervek rendetlenségeiben, savképzödés, nyálkásság, gyakori hányás, rendetlen székelések, szélkórosságban.

7. A hasüregi zsigerek, máj, lép slb. dugulásail)an s keménye- déseiben, hasüregi vérbőségben.

8. A vesék s átalában a húdutak nem lobos jellemű bajaiban , fövény- húdkökórban stb.

9. Nagy hírt nevet vívtak ki magoknak a daruvári hévvizek némely női gyöngeség és pelyliüdséggel jellemzett bajokban, milyenek a makacs fehérfolyás, terméketlenség, kovaszülés által okozott gyöngeség, hószámrekedés slb.

10. Kitűnő hatásúak a szóbani fürdők némely idegkórokban, nevezetesen görcsök, szélhüdések, tagreszketés, szédelgés, féloldali fejszaggatás (hemicrania) hall- és lálgyöngescgben stb.

11. A súlyos betegségek, nemes nedvek — vér, tej, ondó, nyálka-vesztesége s az aggkor által föltétezett gyöngeségben bámulandó hatással bírnak a szóbani gyógyvizek.

Ellenjavallvak a daruvári hévvizek:

1. Bővérű, fejre való vértolulás- s- gutaülésre hajlandó egyéneknél.

2. Túlságosan érzékeny, ájulásokra hajlandó, sorvasztó lázban szenvedőknél.

3. Az első utak — bélcsatorna — csorvás bánialmaiban.

II. A STUBICZAl KÖZÖNYÖS HÉVVIZEK.

Magányrajzok.

1. J. S h i t i s c h physicaliseh-medicinische Beschreibung des Stubitzer Baades. Apram 1814.

2. Baumbach: physicalisch-chemische Untersuchung der Mineralquellen v. Stubitza in Croatien. Agram 1820.

A stubiczai közönyös hévvizek Zágrábmegyében fakadnak alsó Stubicza helység mellett, mely Zágrábhoz északnyugotra 4órai távolságra egy regényes szépségű hegyekkel környezett völgyben fekszik.

Ezen hévvizek még nehány évtized előtt csaknem egészen elhanyagolt állapotban voltak, — noha már 1572-ről van rólok emlékezés — hanem néhai zágrábi püspök Verhovácz Maximilian megvévén birtokosaitól a goluboveczi uradalmat s az ide tartozó stubiczai fürdőt, azt czélszeru intézetté alakitá, jeles épületekkel dísze-