Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
STUBICZA. 7 sité, s azóta e fürdő híre napról napra emelkedik s évről évre több vendégek által látogaltatik. Legújabban a zágrábi helytartóság is mindent elkövet e fürdő emelésére, s ennek következtében 1856-ban a cs. kir. birodalmi földtani intézet vegymühelyében Hauer Károly lovag által új vegybontás alá vettettek a stubiczai gyógyforrások. — (Lásd Jahrbuch d. k. k. geologischen Reichsanstalt. 1856. Nro 3. 603 lap. és 0. L. Erdmann u. Gust. Werther Journal f. praktische Chemie 71 k. 5 fűz. Leipzig. 1857.) A hévvíz számos helyeken fakad itten, sőt akárhol ás az ember, mindenütt új források jönek napfényre, de a fürdőket leginkább két forrás látja el, t. i. az ásványforrás (Mineralquelle) és i s z a p f o r r á s (Schlamquelle). A fürdők következők: 1. A M i k s a (Maximilian) fürdő, mely a tíszlesb osztály számára rendeltetett s 50 személyt képes egyszerre magába fogadni. 2. Hat kádas fürdő. 3. Három köfürdö. 4. Két paraszt fürdő. 5. Egy köppölyöző. 6. Egy iszapfürdő. 7. Egy gőzfürdő, melybe a meleg forrás gőze vezettetik. Ezen gőz hévmérséklete a szobában -+-27° R. de a nyilasoknál, hová pléh csöveket alkalmazhatni, a gőznek a test egyes tagjaira vezethetése végett, a hőfok rendesen +43ü R. fokra emelkedik. A stubiczai liévvizek természettan! sajátságai. A stubiczai források vize tiszta, átlátszó, színtelen, lágy, alig észrevehető sós ízű, sem savas, sem aljas ellenhatással nem bir.— Hévmérséklete -1-43, 5° R. Aránysulya Hauer lovag szerint 1,00042 19° C. légmérséklet mellett, mig Baumbach azt 1,00204-nek találta. A szabad légen idővel kissé könkéneg szagú lesz, kétségkívül a kénsavas sók elbomlása következtében s fehér pelyhecskéket képez. A stubiczai liévvizck vegytani alkatrészei. A stubiczai hévvizeket régebben t. i. 1820 előtt Baumbach gyógyszerész elemezte, (lásd e munka első kiadása 9-ik lapját) s ha bár vegybontása a tudomány jelen állása szerint nem kielégítő is, azt inindazáltal érdemül kell neki tulajdonítanunk, hogy egyetlen egy lényeges alkatrész sem kerülte el figyelmét. Legújabban pedig, t. i. 1856-ban, mint említők Hauer lovag vetette a jelenkor igényeinek megfelelő vegybontás alá s talált egy polgári fontban:
