Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

KÖZÖNYÖS HÉV VIZEK.

3

4. A (.húzós és Részvényes kiizzadmányok s ezek állal föltételezett izületi meredség, lagzsugorodásokban. 5. A sebzési kiizzadmányok- ban, melyek elörement lobos körfolyam után maradtak hátra. 6. A tisztátlan zsongtalan fekélyekben. 7. A méh lobos állapotai után képződött kiizzadmányok s ezek által föltételezett működési zavarokban.

8. A mindennemű kiizzadmányok által létrejött szélhüdésekben. 9. Végre sajátságos hatást fejtenek ki a közönyös hévvizek, egybehangzóig a kénes hév vizekkel, a lappangó bujasenyvre. A csontok és csonthártyák bujasenyves bántalmai t. i. új erővel lépnek föl a közönyös hévvizfürdök használatára s új bújakóros kórjelek tűnnek elő; minélfogva világot deritvén a rejtélyes baj természetére, útba igazítják az orvost a követendő gyógymódra nézve.

A második t. i. álalánosan üdítő hatásuknál fogva pedig javallva lesznek l.Az átalános gyöngeségben, legyen az erőltetett szellemi foglalkozás, czélszerütlen életrend vagy bárminemű kicsapongások következménye. 2. Az érzidegkórokban, névszerint mind az átalános , mind részletes túlérzékenységben (Hyperaesthesia) idegzsábákban, gyomor- és fejfájdalmakban. 3. A m ozg- idegkórokban, ránggörcsökben, ideges tagreszketésben. 4. F é r- fiúi tehetetlenségben 5. A méh kór (Hysteria) mindenféle alakaiban. 1

1. A DARUVÁRI KÖZÖNYÖS HÉVVIZEK.

Ma gúnyrajz ok.

1. Dr. I’ósa (iábor, tudósítás a daru vári és lipilti fürdőkről Becsben 1818.

2. Aqiue soteriae Daruvarienses auctore Sigis mundo Kosen berg Med. Doclore. Pestini 1837.

Daruvár Pozsega vármegyének igen csinos és kellemes fektíi mező városa, az északi szélesség 45° 36f, a keleti hosszaság 34° 57r foka alatt, a tenger színe felett pedig 404, 6 láb magasságnyira fekszik, Pakracz mezővárostól délre 3, Veröcze várostól pedig éjszakra 4 órányira, a Toplicza nevezetű kis folyam keleti partján. Hévvizei, semmi kétséget nem szenved, hogy már a rómaiak által is használtattak Thermae Jasoruenses nevezet alatt 193-ban Kr. szül. után; de majdan rombadült s elhanyagolt állapotukból újólag 1762-ben emeltettek ki gr. Jankó vies Antal kincstárnok által, ki az emlitett évben egy czélszerü fürdöintézet fölállítása által mind magának örök emléket emelt, mind pedig a fürdő naponként emelkedő