Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
4 DARUVÁR. hírét nevét megalapította. Jelenleg ezen fürdők Jankovich Izidor cs. kir. kamarás pártfogása alatt díszlenek, s évenkint 800—1000 vendég által látogattatnak. Mostani fürdöorvos Dr. Blau Antal. Mi a gyógyforrásokat illeti, számosán fakadnak azok nehány száz lépésnyi terjedelmű helyen, de csak 6 fordittatik gyógyczélokra , szükség esetében azonban minden pillanatban lehetne a források számát szaporítani, mert az itteni talaj anyira át van hatva a hévviz- töl, hogy akárhol ás az ember kissé mélyebbre, mindenütt új és pedig gazdag hévvízforrásra talál. Fürdőépület két rendbeli van, u. m. a régi vagy Antal fürdő és az új vagy János fürdő, mely 1810-ben kezdett használtatni ; említendő ezenkül kétrendbeli Iszapfürdő, melyek körül deszkázott, hitvány fedéllel béboritott fürdőkből állanak s leginkább a pór nép által használtatnak. A daruvári liévvizek természettan! sajátságai. Ezen hévvizek mind légfejlödéssel fakadnak, úgy hogy a víz némely helyeken mintegy forrani, pezsegni látszik. A medenczék falaira s fenekére rozsda-sárga üledék rakodik le. A víz tiszta, átlátszó, színtelen s a légnek kitétetve is megtartja tisztaságát s átlátszóságát, s csak több napok múlva képződik fölületén különböző színekkel játszó hártyácska, ha pedig főzetik, kissé zavarossá lesz s világos barna, porképü üledéket rak le. Csekély s nem épen kellemetlen szaga a szénsavtól ered s igy csak a forrásnál érezhető. íze nem kellemetlen s ha meghüttetik, a legtisztább forrásvizéhez hasonló. Hévmérséklete az Antal forrásban +37° R., a János forrásban +34° R. a két iszapfürdőben —|—32-° R. Aránysulya 1,0006. Víz dolgában a daruvári források igen gazdagok, úgy hogy az Anlal-fürdö s az ugyanezen fedél alatt létező közönséges fürdő és a János-fürdö forrásai 24 óra alatt 11,112 akónyi vizet adnak, s igy leggazdagabb vizű forrásaink közé számíttathatnak. A daru vári liévvizek vegytani alkatrészei. Vegybontás alá vetették a daruvári hévvizeket Crantz 1773- ban Bécsben, később 1808-ban Kitaibel, 1818 táján Hinterholz er országos főorvos. De legtökéletesebben s a tudomány jelen állásának megfelelöleg vegybontotta 1839-ben Vagner Dániel vegytudor s vegybontúsi eljárását egész terjedelmében közzé tette az
