Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei
12 lyekben a’ közönyös, és kénes hévvizek javallvák. Sajnálni lehel, hogy a’ helység főbb birtokosai Cgr. Erdödy, és gr. Keglevics) nem méltatják nagyobb figyelemre a’ nagy jelentőségű gyógyvizeket. 4. A’ szütinkai közönyös hévvizek. A’ szütinkai közönyös hévvizek Krapinától 2 órányi távolságra léteznek két kősziklába vágott mederben, mellyek egyike a’ nagyobbik három szögű, másika pedig félholdképü. A’ legújabb időkben czélszerü fürdöintézet alakitatott ezen jeles hévvizek mellett. — A' szütinkai közönyös hév vizek természet tani sajátságai. Ezen hévviz tökéletesen tiszta, átlátszó, színtelen, és szagtalan. Hévmérséklete a’ nagyobb mederben + R 27° a’ .kisebben pedig -j- 25° R. Aránysulya nincs meg határozva. A’ szütinkai hévvizek vegyrészei. Ezen hévvizeket a’ hires Cranz, és Lalangue varasdi főorvos vizsgálták meg vegytanilag a’ múlt században. Újabb vizsgálat mind ez ideig nem történt. Az említett vegykémek egy polgári fontban 2 szerner álló létrészre találtak; ’s igy ezen hévvizeket is a’ közönyösök közé kell számítanunk. A’ szütinkai hévvizek gyógyjavallatai. A’szütinkai hévvizek különösen javallvák, 1. érzékeny, ingerlékeny, görcsökre, és torlódásokra hajlandó egyéneknek, különösen pedig nőknek. A’ szomszéd falvak Iákosai különösen magasztalják ’s fényes sikerrel használják a’ csúzos, köszvényes szaggatásokban, zsugorodásokban, szélhüdésekben, idült fekélyekben és kütegekben. - 5. Az Egri közönyös hévvizek. Magánrajz. Az egrifürdők orvosi ’s helyleirási tekintetben. írta Fej es Mihály, orvos s doctor sat. Egerben 1839. A’ történeti adatok nyomán tudjuk, miként az egri hévvizek már a’ hazánkat dúló törökök által fürdő gyanánt használtattak; kiiizetésök után azonban gyógyczélrai alkalmazásuk egészen elha-
