Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

13

nyagoltatott gr. Eszterházy Károly idejéig, ki a’ nagyobb részt rommá vált török épületet kijavitatá, ’s ezenkívül még két fürdőszobát épitete. Ez időtől fogva, habár gyéren megkeresék, és meg- szerezheték e’ hévvizet a’ város miveltebb és tisztesebb lakói is, de azt kellőleg méltányolni nem tudván, gyógyhasználata csak pangási állapotban sinyledezett. Végre 1818-ban támadt e’ hévvizeknek egy uj nemtöje Pyrker László pátriarcha érsek ö excellen- tiájában, ki méltányolva az orvosi figyelmeztetéseket, ’s a’ hévvizek irányában támadt igényeket, czélszerü fürdő-intézetet épitete, ’s megveté alapját ezen hévvizek szebb jövendőjének, áll pedig ezen fürdő intézet 6 kádas és 7 tükörfürdőből, mellyek több bő vizű, egy óra alatt nevezetesen 14,760 akónyi vizet adó források által tápláltatnak. Ivásra egy ásott kutban fakadó viz használtatik, jóllehet a’ gyógymód ezen ága , miként szinte mindenütt honunkban , úgy itt is, meglehetősen háttérbe van szorítva.

Az egri hévviz természeti sajátságai.

Ezen hévviz sustorgó szeszfejlődéssel buzog föl, ’s a’ felületén elpattanó szeszhólyagcsáknál fogva szinte forrani látszik. Egészen tiszta , átlátszó , úgy hogy fenekén a’ legkisebb kövecskét is meg lehet látni, ’s tisztaságát huzamosb ideig állás után is megtartja , hanem felületén igen finom hártyácska alakul; az üveg falaira, ’s fenekére pedig fehérsárgás porképü anyag rakodik le, színe kis- sebb üvegedényben nincs, de a’ fürdö-medenczében kékes szint játszik. Ize ollyan mint a’ langyos vizé, valami kis alig érezhető luganyossággal, kihűlve pedig épen kedves izü. Szaga a’ fürdőszobában könkénegszeszt tanúsít, ivás közben pedig csak az igen finom érzésüek által érezhető. — Hévmérséklete -f- 25° R. Arány- súlya pedig 1,001.

Az egri'hévviz vegytani alkatrészei.

Ezen hévvizet minőleges vegybontás alá vetették Domby Sámuel Borsodmegye egykori főorvosa, Kitaibel, és végre 1826-ban Adler András gyógyszerész. Domby 23 orvosi font elpárologtatása után 31 szemer álló létrészt nyert, Adler pedig 20 font vízből 50 szemért. Ezen vegybontásokból, bár a’ jelenkori vegytan igényeinek meg nem felelnek, annyi még is világos, hogy ezen hévvizet a’ vegytanilag közönyös hévvizek rovatába kell sorolni; ’s igy Gastein, PfaefFers, Teplicz (Csehországban), Wildbad (Wür-