Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Második fejezet - Harántcsíku izomszövet

40

A. HARÁNTCSIKÉ IZOMSZÖVET IDEG VÉGZŐDÉSE.

23. ábra. Rovar (hydrophihis piceus = csibor) barántciíkú izomcsöve idegvéglemezzel.

Az idegtörzs folyton osztódva fut az izomcsövek közt. Az izomcsőhöz menő egyes ágak maguk is osztódnak egy Ranvier- féle gyűrű után közvetlenül két, három, vagy négy ágra. Ez az ú.n. ideg-végbokor (Kühne), melynek egy-egy ága az izomcsőre tér, Itt az idegcsőburok a sarkolemmával egybe nő, míg az ideg tengelyszála azt átfúrván, egy szemcsés és magvakkal ellátott állományba, már a Dover által először leírt ideffdombha, — idegvéglcmezhe vész el. A véglemez vizsgálataink szerint a sarkolemma leírt két lemeze közt terül el. A belső lemez, illetőleg a véglemez alja a Krause - féle vonalakkal függ össze (23-dik ábra). (Engelmann, Thanhoffer, Foettinger.*)

24. ábra. Béka barántcsikú izomcsöve (I) idegének (?) villaalakúlag osztódó tengelyszála (í) végződéssel, aranychlorid-festéssel előállítva.

A véglemezben felhalmozott idegingerület e szerint először is a belső hártyával közöltetnék s ez által az ezzel összefüggő KRAUSE-féle vonalak közvetítésével az izom egyes részeire vitetnék át. A rovarok és az emlős állatok izomcsöveiben tányéralakú szem*) Foettinger szerint a KRAUSE-féle vonalak tengelyszálak, melyek a véglemezbe betérő szétoszló ideg tengelyszáláuak a folytatásai volnának.