Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Második fejezet - Kötőszöveg vajai

KÖTŐANYAGOK. KÖTŐSZÖVET.

esés tömegű és magvas véglemez van, mint a milyent^. ábráük mutat. A hüllőkben azonban más alakú a véglemez. így a repti- liumok közül a gyíkban a tányéralakú szemcsés véglemezbe ágazatokat tesz a betérő ideg tengelyszála, míg a batrachiusok közül a békában a betérő ideg tengelyszála villaalakúlag osztódik, az egyes ágak ismét így, és az ágazatok egyes helyeihez magszerű képletek illeszkednek oda (24. ábra).

4Í

IV. CSOPORT. KÖTŐANYAGOK.

Sejtek és különfélekép szilárdult sejtközti állomány.

A kötőanyagok'sorába a szöveteknek egy nagy csoportja tartozik, melynek képviselői az ébrényben bizonyos szakban egyforma szerkezetűek, azonban későbbi kifejlődésükben mindjobban eltérve egymástól, boncz- és vegyi szerkezetükre nézve kiilömböző alakban jelennek meg.

A kötőanyagok sorába tartoznak :

; a) a kötőszövet;

b) a poroz;

c) a csont.

a) Kötőszövet.

Főbb alakjai: 1. a nyálkás vagy kocsonyás kötőszövet; 2. a reezős kötőszövet; 3. a zsírszövet; 4. a közönséges, rostos vagy laza kötőszövet; 5. az élő kötőszövet ; 6. a festékes kötőszövet; 7. a ruganyos- és ínszövet; 8. a szem ideghártyája- és az ideg támszövete.

1. Nyálkás vagy kocsonyás kötőszövet.

Egyik alakja a kocsonyás alapanyagban gömbölyded (25. ábra) vagy csillagalakú szemcsés sejtekkel képzett állomány (26. ábra). A kifejlődött testben az üvegtestben marad fenn, külömben az éb25. ábra. Kocsonyás kötőszövet az alapállományban, szemcsés, gömbölyded sejtekkel.

26 ábra. Kocsonyás kötőszövet, az alapanyagban csillagalakú sejtek hálózatával.

rén}7ben igen elterjedt alak, azért ébrényi kötőszövetnek is neveztetik. Előjő ezenkívül a bőr szemölcseiben, a fogbélben és a Warí

Íí