Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - Harántcsíku izomszövet
A HARÁNTCSIKU IZOMSZÖVET IDEGVÉGZŐDÉSE. 39 Az ember és állatok nyelve és szívében levő barántcsíkú elemekről az nevezetes, hogy hálózatokat képeznek. Krause még az izomcső hosszában párhuzamosan futó és az említett IÍRAUSE-féle haránt vonallal összefüggő oldalhártyákat is írt le, melyek az izomcsövet még apróbb kis rekeszekre osztanák be. Bár erre nézve csakugyan gyakran igen csábító képeket látunk, még sem vagyunk feljogosítva mindeddig Krause e nézetét biztosnak elfogadni. Nevezetes az is, miként függ össze az izom saját inával. Míg régebben azt hitték, hogy az inba átmegy az izom sar- kolemmaja és állománya is, Weissmann óta általában azt tanultuk és tanítottuk, hogy egyik eset sem áll, hanem egy ragasztó anyag (mely kalilúgra feloldódik s ilyenkor az ín leválik az izomcsőről, melyet végén a sarkolemma zár) ragasztja oda erősen a félhold alakúlag kivájt ínnál a domború végű izomcsövet. Azonban Flemming, Wolf és mások újabb vizsgálatai szerint tudjuk, hogy a sarkolemma átmegy az ínhüvelybe.*) Hátra van még, hogy szóljunk röviden az izomcső idegvégződéséről. Erre nézve sincsen megállapodás, noha a búvárok legtöbbje az ideg ú. n. véglemezszerii végződését fogadta el. A harántcsíku izom idegvégződésére nézve négy fő nézet uralkodik. Az első nézet szerint (Kőlliker, Beale, Krause) az ideg az izomcső sarkolemmaján kívül végződik; a második szerint (Kühne, Engelmann és a legtöbb búvár) a sarkolemma alatt; a harmadik szerint (Margó) az izom állományát hálózatokkal összejárva és az izommagvakkal összekötve. A negyedik nézetnek a két GERLACH-ét lehet tekinteni, a kik azt állítják aranynyal tett vizsgálataik alapján, hogy az ideg átfúrván a sarkolemmat az alatt ú. n. intravagi- nalis hálózatot (hüvelybeli hálózatot) képez. A hálózat egyes hosz- szant futó ágai az izomállományban sűrűn egymás mellett és párhuzamosan menő szemcsesorokkal áll szerintök összeköttetésben. Végelemzésben szerinte az ideg az izom isotrop anyagával lép összeköttetésbe s az ideg és izom isotrop anyaga közt a csőben szerinte különbség nincs. Az idegnek végkészüléke ez elmélet szerint maga az izom lenne. Még egy 5-ik nézet is volna s ez ARNDT-é, ki mind a véglemezszerü mind az izom belsejében elterülő idegvégződést felvette. A legtöbb búvár megegyező véleménye^ azonban oda terjed, hogy a véglemez az ideg végzödési készüléke. Általánosan elismert, hogy a véglemez, a sarkolemma alatt terül el. A véglemez a következőleg van szerkesztve (23. ábra). *) Emésztési kísérleteim szintén ez eredményre vezettek; sőt tovább is, a mennyiben meggyőződtem, hogy rovarizmokon az izomvég egyes kötegei közt talált, szélmalom evezőihez hasonló endothel sejtek (Waldeyer- féle kötőszöveti sejtek) nyúlnak be nyúlványaikkal az ínkötegek közti hézagokba. Ez valószínűvé teszi, hogy az inon át e közlekedő ürmenetek útján táplálkozik az izomállomány.
