Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Második fejezet - A vér

A PIROS VÉRSEJTEK ALAKJA.

«)

és a 3. ábra több rajza). Ezek között sokkal kisebb számban az egész láttéren 2—3, néha 8 egész 10 színtelen, gömbalakú, szemcsés testecske tűnik fel (a 2-dik rajza). Ezek az ú. n.fehér vagy színtelen vérsejtek.

A vörös vérsejteket békában lG58-ban Schwammerdam, a sündisznóban 1661-ben Malpighi, az emberben pedig 1673-banLEEUWENHOEK fedezte fel.

a) A piros vérsejtek alakja.

A piros vérsejtek alakja az ember és a legtöbb emlős állatban a közepén mindkét oldalon vájulattal bíró kerek korongnak felel meg. A tevék és tárnákéi tojásdadok (elliptikusak) és laposak úgy, mint a madarakban, a meztelen és pikkelyes hüllőkben és a halak legtöbbjében.*) A 3-dik ábra különféle állatok vérsejtjeit mutatja mikrophotographiai felvétel után hűen és egyenlő nagyítás mellett rajzolva.

3. ábra. Különféle állatok vérsejtjei részben mik,'ophotographiai felvétel, részben természet után rajzolva. 1 = Proteus anguineus. 2 = Rana esculenta (éti béka); a felülről; b fehér vérsejt; c piros vérsejt oldalról. 3 = triton cristatus (tarajos triton). 4 = kígyó. 5 = teve. 6' = teknősbéka. 7 = salamandra. 8 — ponty. 9 — csík (cobi- tis fossüis. 10 = kakuk.if = tyúk. 12 = canári madár. 13 — oroszlán. J4 == elefánt. 15 = ember; a felülről; b gubacsalakú ; c fehér vérsejt. 16 = lóvérsejtek pénzalakú tekercset képezve. 17 = hippopotamus (nilusló) vérsejtjei felülről.

*) A halak közűi kerek sejtekkel bírnak a myxine, az ammocoetes és a petromyzon.