Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - A vér
10 A PIROS VÉRSEJTEK MAGVA. Az emlősök és az ember piros vérsejtjei a tevék és lámák kivételével maggal nem birnak; *) ezenkivűl a vérsejtek burokkal sem birnak, hanem e helyett finom vázzal (stroma), melynek közeiben van a vérsejttartalom beágyazva. Hogy a burok szintén hiányzik, többféleképen lett kimutatva.**) Rollett 36° C.-nál olvadó enyvvel kevert vért s a később megaludt anyagon metszeteket tett s azokat mikroskop alatt vizsgálta s ilyenkor azt vette észre, hogy a vérsejtek a legkülönfélébb alakokat vették fel, orsóalakúakká vagy vékony fonálszerű képletekké húzódtak ki, vagy máskor a repedező enyvvel együtt berepedeztek vagy szét is hasadtak. A burok nyoma ez állapotok alatt sem tűnt fel. A nagy fokú alakváltozások is a szilárd hártya ellen szólanak. Ha a vérsejteket 52° C.-ra hevítjük, olvasó szemszerű kisebb- nagyobb gömböcskékre esnek szét (Wertheim). A szétesett apró szemcsék a BROWN-féle molecular mozgást***) mutatják (Schultze, Beale). Az emlősök és az ember piros vérsejtjei a többször említett két család kivételével, két oldalt behorpadtak. Erről jobban meg lehet győződni, ha a sejtek élükre állva szemléltetnek meg.f) A megalvás kezdetekor mikroskop alatt ilyen profil alakokkal gyakran találkozunk. Ilyenkor a színes vérsejtek fügefűzér vagy egymás mellé helyezett tallérhengerhez hasonló képeket mutatnak. (L. a 3-dik ábrán a 16. rajzot, mely ló vér piros vérsejtjeit tünteti fel ily alakká sorakozva.) A hosszúkás vérsejtű állatok vérsejtjei ellenkezőleg mindkét oldalukon domborulatot mutatnak. (L. a 3-dik ábrán 2. c-1 és 3. b-1.) Ennek a gömb- vagy tojásdad-alakú mag az oka. *) Böttcher határozottan állítja régibb és újabb dolgozatában, hogy a piros vérsejtek az emlős állatok és az emberben is birnak maggal. Szerinte borszesz vagy eczetsavra, vagy ha a vérhez borszeszben oldott sublimatot adunk, állás után a sejtek közepén magszerű anyag tűnik fel, mely festőszerekre megfestődik. Utána Brand védte BöTTCHER-t, sőt friss vérsejten górcső alatt a vérsejtek amoeboid mozgását is látta, mint leírja, azonban az utána észlelők mindezeket nem találták úgy, mint a nevezettek, s így a búvárok összhangzó véleménye szerint azt mondhatjuk, hogy nincsen mag az emlősök és az ember piros vérsejtjeiben, kivéve a teve és lámaféléket. Rollett és Donné azonban a láma- és teve-vérsejtekben sem vesznek fel valóságos magvat. **) Frey, Ranvier, Böttcher a hüllők piros vérsejtjein burkot is különböztetnek meg. Mi is hajlandók vagyunk ezt a békára nézve elfogadni. ***) L. a szem festékszemcséinek tárgyalásakor a TI. csoportot a 20. lapon. f) Ezt elérhetjük, ha a fedő üveget tűvel gyöngéden megveregetjük, a mire a sejtek áramlásba, forgásba jutnak s élükre fordulnak; vagy akkor, ha a fedőüveg egyik széléhez folyadékot teszünk, míg a másik ellenkező ' oldalon hegyezett itatós papiroskát helyezünk el. Ekkor szintén áramlást idézünk elő.
