Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Második fejezet - A vér

8

SZÖVETEK. VÉR.

3. a sima izomszövetet;

4. a lencse- és ' •

5. a zománcz-állományt.

III. Csoport.

A harmadik csoportba tartozó szövetek az által vannak jel- legezve, hogy «az őket alkotó sejtek csővé változtak át.»

Ide soroljuk:

1. a haránt csíkú izomszövetet;

2. a vér- és nyirk-hajszáledényeket, és

3. az idegállományt.

IV. Csoport.

A kötőanyagok csoportja :

Ide tartoznak azon szövetek, melyek sejtekből és ezek között levő kisebb-nagyobb mennyiségű és különféleképen szilárduló sejt- közti állomány-ból (intercellular anyag) állanak.

Ide tehetjük :

1. a kötőszövetet;

2. a porczot és

3. a csont-állományt.

Vegyük most a szöveteket és a szövet nedveket egymás után tárgyalás alá.

I. CSOPORT.

Szerves alakelemekkel bíró szervi folyadékok, melyek sejtek és folyékony sejtközti állományból állanak.

1. Vér; 2. nyirk [(lympha, nyálkatestek, geny)]; 3. tápnedv (tápnya = chylus J.

1. A VÉR.

A) Piros vér sejtek.

2. ábra. a = emlős állat vérsejtjei ; 1 — piros, — 2 = fehér vérsejtek, b = nyálka- sejtek. c genysejtek; 1 = genysejtek saját nedvükben egy ló genyedő sebéből; 2 = ugyanolyan eczetsavra.

Ha egy csepp vért üvegre, (ú. n. tárgyüvegre) teszünk es azt fedőüveggel betakarva 2—300-szori nagyítás mellett mikroskopon megnézzük, azt tapasztaljuk, hogy egy színtelen folyadékban az egész mikroskopi láttért ellepő kerekded, lapos s legnagyobb részében piros vagyis inkább zöldes sárga kis kepletek vannak. E testecskék szines, vagy vörös vérsejteknek vagy vérgolyóknkk, másként vértekecs- kéknék neveztetnek (2. ábra a — 1. és