Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Első fejezet. Az állati test alakkal bíró alkotó részei - A sejtek természettani tulajdonságai
A SEJTEK ALAKJA. O A eejt környezetétől vagy saját sejttestének szélei által van csak határolva, vagy külön hártya, ú. n. sejthártyával (a) van ellátva. Eégenten a sejthártyát, különösen Schwann idejében s azután is sokáig a sejt elmaradhatlan alkotórészének tartották, jelenleg azonban, különösen már Brücke, Schultze és Beale vizsgálatai óta nem találkozik senki olyan, a ki a sejthártya elkerűlhetlen szükségét védené. A mag (b) a sejt egyik fontos ^alkotórésze. Vannak azonban sejtek, melyekben a mag hiányzik. így a kifejlődött emlős állatok és az ember színes vérsejtjeiben nincsen mag,*) noha azok ébré- nyi állapotban maggal szoktak bírni. Egyedül a lámák és tevék vétetnek ki az emlősök közül e tekintetben. Ezekben a kifejlődött állatban- is bírnak a piros vérsejtek maggal. Heitzmann, Auerbach, Arndt, Kupffer, Fromann, Flemming és Eberth vizsgálatai óta a sejtnek az imént vázoltnál bonyolultabb szerkezetet tulajdonítunk. Ezen búvárok szerint a protoplasma finom, hálózatos vázzal van átszőve s ennek hézagaiban higabb anyag (paraplasma) van} ezek közűi a protoplasma az élő rész. A rosthálózat némely sejtben a sejt magba is bemegy és a magvacskával függ össze. (Fromann szerint a rák idegsejtjeiben és vérsejtjeiben.) A sejtmag hasonlóan reczével bír (Heitzmann, Flemming. Eimer, Hertvig, Schwalbe és mások), melynek hézagaiban folyékonyabb anyag van (Kölliker magnedve, magállománya). Sőt némelyek még tovább mennek; így állítják, hogy a magvacskát világos udvar s ezt finom szemcsekoszorú köríti. Eimer a világos udvart hyaloid övnek, a szemcse-övet pedig szemcsekoszorúnak, szemcse-udvarnak nevezi. Eimer szerint a magvacskától, vagy a netalán, jelenlevő magcsács- káktól sugaras finom szálak mennek ki és a mag körűi rendezett szemcsékkel (mellék magcsácskák) állanak összeköttetésben. Innen kezdve a mag hálózatos. A sejtek természettant tulajdonságai. a) A sejtek alakja. Az állati sejtek alakja a legkülönfélébb. Előfordulnak : 1. egészen gömbalaku vagy gömbölyded sejtek (a petesejt, a nyálka-testecskék, a fehér vérsejtek, a nyirk és a genysejtek; 2. korongidomuak, mint p. o. az ember és emlősök piros vérsejtjei a (2. ábra a — 1. és a 3. ábra több rajzán); 3. elliptikusak (a tevék, lámák, a madarak, hüllők és halak piros vérsejtjei); 4. orsóalakúak (a kötőszövet-sejtek egyes alakjai és a sima izomsejtek) ; 5. laposak (a külliám és függelékeiben levő sejtek, a szájtak- hártyja felhámját képező sejtek [kövezet felhámsejtek]); f *) L. a vérről szóló fejezetben az ellenkező nézetet.
