Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Első fejezet. Az állati test alakkal bíró alkotó részei - A sejtek természettani tulajdonságai

6

A SEJTMAG ALAKJA, NAGYSÁGA ÉS SZÍNE.

6. szabályos többszögűek (a szemlencse tokjának sejtjei és a, Descemet hártya lapos, többszögű sejtjei, azután a szem festékes hártyájának lapos, szabályos pigmentes sejtjei);

7. henger alakúak (a légcső-, a tápcsatorna-, a gerinczcsa- torna-, az edények- s több más üreges szerv felhámsejtjei);

8. kehelyalakúak (a felhámképletek közt, különösen nagy számmal a bélbolyhok henger sejtjei között) ;

9. csillag alakúak (a kötő anyag némely fajának sejtjei. Ezek egyik különös alakjait a Waldeyer által a kötő anyagokban leírt szélmalom evezőjéhez hasonló szárnyszerű függelékekkel bíró sejtek képezik. Ezek központjából egyes levélalakú lemezek indulnak ki. Úgy néz ki egy ilyen sejt, mint egy kinyitott könyv.

10. Fogazatosak ; ilyenek a Schultze által leírt s azóta általánosan ismert fogazott vagy tüskés felhámsejtek. Ezek fogaikkal fogózkodnak össze egymással.

11. Az ú. n. póksejtek. Ezek szemcsés gömbölyű kis testből kiinduló igen finom, számos nyúlványnyal bíró sejtek a központi idegrendszer támasztó szövetében (a neurogliaban).

12. Gyepsejtek ; mint a gyep gyökerei oly finom rostos szerkezettel bírnak az ilyen sejtek alsó felületükön, melylyel a szövetekhez erősíttetnek (az ideghártya pigmentes felhámsejtjei, a nyálmirigyek kivezető csövét takaró felhám).

A sejtmag alakja.

A sejtmag alakja annyi változásnak nincs alávetve, mint a sejttest maga. A legelterjedtebb alak a gömbölyded, lencseszerűleg lapított és az elliptikus. Ritkább az orsóalakhoz hasonló és egyedül a sima izomsejtekben vannak pálezaidomú magvak.

b) A sejtek nagysága.

A mi a sejtek nagyságát illeti, az igen különböző határok között ingadozik. Kivéve egyes sejteket p. o. a petét, mely szabad szemre kis pontként látható, és melvnek nagysága az emberben

0-23 %, az emlősökben 0-20—0-30 ^-nél nem nagyobb, a többiek mind csak mikroskopi picziny képletek.

Legkisebbek az emlősök vérsejtjei. Ezek átmérője az emlősökben 0-002—0-008 %. E határértékek közt ingadozik a többi sejt nagysága.

c) A sejtek színe.

A sejtek színe többnyire fénylő szürke, sőt mondhatni sok sejtről, hogy azok színtelenek. Egyes szervek és egyes szerves folyadékok sejtjei azonban színesek. E színeződés valószínűleg a vér festékéből készült festőanyagnak a következménye. így feketék a