Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Első fejezet. Az állati test alakkal bíró alkotó részei - A sejt
4 A SEJT. / ‘ Az élettan segédeszközei. Az élettan segédeszközei: a mikroskop *), természettani és vegytani eszközök és szerek. ELSŐ FEJEZET. Az állati test alakkal bíró alkotó részei. A sejt. Az állat és növény osztásának bizonyos fokán igen apró s önálló egyediséggel bíró elemi képletekhez jutunk, melyekből az egész szervezet fel van építve. E parányi képletek az ismert élettüneményekkel fel vannak ruházva; ugyanis mozognak, éreznek, nőnek, táplálkoznak és szaporodnak, azért méltán nevezte el őket Brücke «elemi szervezeteknek». Egy ily elemi szervezetet máskép sejtnek (cellula) hívunk. Több milliard ilyen mikroskopi kis elemi szervezet egymással ösz- szekötve képezi — úgy, mint a házat az egymással összeragasztott egyes kövek, — a szerveket (organa) és ezek az egész szervezetet (Organismus). Az állat és ember csaknem valamennyi szervének alap-állománya vagy mind sejtből, vagy sejtekből eredt anyagból áll. A sejt (1. ábra) az állat és növény élettüneményekkel felruházott legegyszerűbb szervezete. Közelebbről a sejt darab élő fehérjenemű anyag,(d), melyben finom szemcsék, víz és ebben oldott sók, sokszor festő anyag, központjában vagy központján kivűl legtöbb esetben mag (b) (nucleus) van. A magban magocska (c) (nucleolus) és ebben magcsácska is (nu- cleolinus) szokott lenni A sejtek testét képező e fehérjeanyagot Mohl botanikus után általában protoplasmának (ősképlő anyag), másként sejttestnek (d), sejttömegnek, sejtállománynak**) szokás nevezni. 1. ábra. A sejt mintája ; a = sejtburok; b = sejtmag ; c = sejtmagocska. *) A mikroslcop szerkezetét, alkalmazását és a szövettani technikát 1. szerző «A mihroshop és alkalmazása» czímű művében. Budapest, 1880. **) A Dujardin által Sarcodének nevezett állomány fa rhizopoda-k testét képező anyag) sem egyéb, mint protoplasma, melyet Beale bioplas- wianak, Kölliker pedig cytoplasman&k nevezett el.
