Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Bevezetés
BEVEZETÉS. Az élettan feladata és felosztása. Az élettan az élő testek fizikája. Míg a szorosabb értelemben Tett fizika a szervetlen testek tüneményeivel foglalkozik, addig az élettan (physiologia*) az élő testekben nyilvánuló tüneményeket kutatja. A szerves lényekben végbemenő tüneményeket élettüneményeknek, másként életműködéseknek vagy jelenségeknek nevezzük. Az élettannak feladata: a szerves lények szervei (organa) s így az egész szervezet (Organismus) életműködésének kutatása, ezen életműködések törvényeinek felfedezése és megállapítása. A biológia **) a fiziológiánál tágasabb fogalom. Míg az, az összes élő világ életével foglalkozik, addig ez vagy főleg az embert teszi részletező kutatásai tárgyává s ekkor ember-élettannak nevezhető ; vagy pedig az állatvilágot, vagy ennek egyes osztályát vonja kutatásai körébe s ekkor az állat-élettan (zoophysiologia); vagy az ember és az állatvilág életét egymással összehasonlítva tárgyalja, a midőn összehasonlító élettannak (physiologia comparativa) neveztetik ; vagy végül a növényországgal foglalkozik, a midőn azt növény-élettannak (phytophysiologia) hívjuk. Az élettan segédszakai. Az élettan kisegítő szaktudományai: a természettan (physica), az összehasonlító boncztan (anatómia comparativa) és az állattan /zoologia), továbbá a boncztan társa — a szövettan (histologia***), — végre a vegytan (chemia). •*) A physiologia neve a görög cúai? (fűzisz = természet) és Xóyo;-ból (logosz = beszéd, tan) ered. Innen azután cpúato-Xoyeu) = a természetet (tanítani-) vizsgálni-ból fiziológia = a természet tanítása, vizsgálása, helyeseb- bei^ az élet vizsgálása, élettana = élettan. **) A biológia nevezet a görög ßio; (biosz = élet) és Xóyo; szókból van képezve. ***) Histologia: ístíov (hisztion = szövet) és Xóyo? görög szókból van összetéve ; azért némelyek a szövettant nem histo-, hanem histio-logiának nevezik. I 1*
