Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
A csonttan - A csontváz - A csontokról általában
A csonttan. Osteologia. Csontváz. Csontok jelentősége. Csontok alakja. A csontváz. Skeleton. A csontváz részei: a kemény csontok, ossa és a porcok, cartilagines, melyeket egymással szallagok, ligamenta, kötnek össze. Ezek szerint megkülönböztetünk csonttant, osteologia és szallagtant, syndesmologia. A csontok háromféle jelentőséggel is bírnak. Először is testünk szilárdítására szolgálnak és szilárdságuknál fogva ők szabják meg a termet magasságát. Másodszor a mozgásban szerepelnek; a csontok természetes összefüggésükben ugyanis az egyszerű gépek emelőkarjainak felelnek meg, melyeket az izmok mozgatnak. Harmadszor a csontoknak jelentékeny védő szerepük is van, amennyiben a fontos és lágy szerveket, amilyen főként az agy velő, teljesen körülveszik és a külső behatások ellen védik. A csontokról általában. A csontok alakja. Megkülönböztetünk hosszú, rövid és lapos csontokat. Lapos csontok: a koponyacsontok nagy része, a medencecsont, a lapocka. Rövid csontok: a csigolyák, a lábtő és a kéztőcsontok. Hosszú csontok főként a végtagok csöves csontjai. A hosszú hengeres csontokat, miután belsejükben csontvelőt tartalmazó üreggel bírnak, csöves csontoknak is nevezik. A csöves csontokon középdarabot, corpus és két végrészt, extremitas, különböztetünk meg. A lapos vagy a széles csontok szerepe kétféle: vagy üregek erős falazatát alkotják, mint például a koponyaüreg falát a koponyacsontok, vagy izmok tapadására nagyobb tért szolgáltatnak, mint például a lapocka és a medencecsont. A rövid csontok különösen ott találhatók, hol a rövid csontok mozgásainak kombinációjával egyes kis mozgások
