Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
502 tett osztrák hivatalnoknak és lengyel anyának a fia, Podbuzban (1) született. Abban az időben járt Samborban, Tarnowban, Nowy Sgczban és Ilyvóban iskolába, amikor a diákot megvesszőzték, ha egy lengyel szót ejtett ki az iskolában. Orvostudományt Bécsben tanult és itt az 1829. évben megszerezte az orvostudori fokozatot, azután 4 évig tanársegéd volt az egyetemi ásványtani, növénytani és állattani intézetben. Az 1838. évben reménye volt arra, hogy ezeknek a tárgyaknak a tanszékét megkapja Páviában, de nem volt pártfogója. Megmaradt Bécsben és megkezdte gyakorló orvosi hivatását a külvárosban, nemsokára pedig átvette egy kórház vezetését. Az 1845. évben Praktische Wahrnehmungen címen nagyobb munkát tett közzé és ebben helyet adott annak a programmszerü orvostani nézetnek, amelyet a német szerzők a bécsi iskola »ki- bocsátványának« neveznek. Az 1849. évben jeles munkát közölt a tüdőgyulladásnál szokásos érvágásról. Az 1851. évben Dietlt meghívták a krakói belklinika tanszékére, itt igen hasznos munkát végzett az 1865. évig. Ebből az időből származnak a lengyel fürtre vonatkozó jeles kutatásai1 és egyéb munkái, amelyeket túlnyomóan lengyel, ritkábban német nyelven adott ki (DietVsche Krisen a vándorvese kizáródásánál). Minthogy sokszor védelmébe vette a lengyel nyelv jogosultságát az iskolában, különösen mikor az 1861. évben a Jagelló-egyetem rektora lett, annyira magára vonta az osztrák kormány haragját, hogy Ferenc József császár aláírta azt az okmányt, melynek értelmében Dietlt az 1865. évben tanszékéről váratlanul eltávolították és »nyugállományba helyezték«. Ez nem lankasztotta el hazafiasságát és ennek, mint Krakó város elnöke és mint Galicia tartománygyűlési képviselője további sok bizonyítékát adta. Dietl sokat foglalkozott a gyógyhelyekkel^ ő a lengyel balneológia atyja. Dietl 1845. évi fentebb közölt munkájában, amelyet tízéves kórházi megfigyelései alapján írt, a tudomány iránti lelkesedéséről tanúskodó szavakban ad kifejezést azoknak a nézeteknek, amelyek akkoriban a bécsi iskolában uralkodtak. Lelkesedéssel adja elő a tudomány, a kórbonctan és élettan haladását; számos újonnan felfedezett tényt ismertet, melyeket »lihegve« követ az elmélet; a therapiát illetően azonban igen tartózkodó. 1 V. ö. fentebb a 356. lappal. 1 (1) Podbur Drohobyeztól dny-ra fekszik. 274. ábra. Dietl József (1804—1878) bécsi működése idejében. (E könyv lengyel eredeti kiadásából.)
