Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
Őt 50. ábra. Római szemorvos bélyegzője. (London, British Museum. Ciba Zeitschrift ) egyoldalúsága mellett is bizonyos mértékben egészséges, élesztő hatást gyakorolt a gyógyászatra, mert ez a tudomány időnkint a vak dogma- tismus felé fordult. A nedvekre alapított humoralpathologia helyét Askle- piadesnéi a solidarpatho- logia foglalja el. Ez a felfogás azokat az elváltozásokat tekinti a legfontosabbaknak, amelyek a test szilárd részeiben, az atomokban és ezek elrendezésében keletkeznek. Mint minden elmélet a világon, úgy ez sem volt egészen okszerűtlen. Asklepiades pl. észrevette, hogy az epilepsia a koponyának és az agyvelő burkainak megsérülése után keletkezhetik annak a nyomásnak a következtében, amelyet a sérült részek az agyvelőre gyakorolnak. Ez és hasonló megfigyelései arról győzték meg őt, hogy sok olyan betegség, amelyeket addig a nedvek megromlásával magyaráztak, a7 agyvelő burkainak bevonása után jön létre, így keletkeznek az elmebetegségek is. As- klepiades felismerte, hogy a betegségek krí- sisen mennek át és a krisis után megszűnnék, nem hitte azonban el azt, hogy a válságnak szám szerint meghatározott napokon kell beállnia. Néhárvy megállapítása a gyógyászatban egészen új. Megkülönböztette a lázas félrebészélést az elmebajos félrebeszé- lésétől, jól leírta a váltólázat, megkülönböztette a heveny betegségeket az idültektől, elkülönítette a vízkórságnak különböző (gyorsan, lassan, láz nélkül, lázzal együtt fellépő, váltóláz után mutatkozó) nemeit, végül tra- cheotomiát (és talán laryngotomiát is) végzett. Az a különös tény, hogy épen a természet gyógyító erejét megtagadó Asklepiades egyike az első orvosoknak, akik tra- chetomiát végeztek, azt a gondolatot kelti fel, hogy ez a nézet és ez a műtét egymással oki összefüggésben vannak. Tényleg, igazat adhatunk Asklepiadesnek, hogy ha a gyermek krupban megbetegszik, akkor a gyermeknek mindenféle megfigyelése — igazán meditatio mortis, várakozás a halálra. Itt a természet leghatározottabban bajt okoz, mert biztosan a gyermek megfulladásához vezet. A természet ellen való küzdelemben csak az orvos segíthet, ha gyorsan és biztos kézzel átvágja a beteg légcsövét a beteg rész alatt. Asklepiades alapját vetette meg annak az iskolának, amely Rómában az első császárok korában sok sikert aratott és amelyet az orvostörténelem methodikus iskola néven ismer. Ennek a névnek azonban mélyebb alapja nincsen, csak a nagyigénvűségét fejezi ki az iskolának, amely minden 51. ábra. Bronzból készült római művégtag, lábszárprothesis a K. e. 300. évből- (Találták Capuaban. London. Royal College of Surgeons.) Az orvostudomány története. 6
