Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
70 egységes, egyetemleges kapcsolat, egyebek mellett abban nyilvánul meg, hogy az egymással közvetlenül semmiféle oki összefüggésben nem álló különböző dolgok és jelenségek, mégis összefüggenek titkos fonalak révén, de ezek a közönséges szem elől el vannak rejtve. Ezek a kapcsolatok különböző jelek közvetítésével nyilvánulnak meg, melyeket az emberi lélek, mint az egyetemleges pneumának része, képes megérteni. Mindebben segítségül szolgál a mantia, a látszólag titkos jelek és kinyilatkoztatások értelmezésének a művészete. Philosophiai módon megokolták a régieknek az oraculumba vetett hitét; a stoikusok tanára azonban egyszersmind az akkori és a későbbi mantiák is támaszkodnak, mint a milyen a kézből (cheiromantia), az álmokból való jóslás (oneiromantia), vág} pedig az elhaltak szellemének felidézése abból a célból, hogy őket megkérdezhessék élő személyek sorsáról stb. (nekromantia vagy psychomantia). Annak a pantheistikus tanításuknak értelmében, hogy a világegyetem a céltudatosan cselekvő isteni értelemtől alkotott élő teremtmény, a stoikusok azt hirdették, hogy a világegyetem jó, szép, tökéletes és célszerűen berendezett. Az, amit balsorsnak neveznek, pl. a betegség is, csak akkor balsors, ha az ember eltűri, hogy az legyen, ha annak megadja magát. Az igazi bölcs számára a betegség nem szerencsétlenség. Sőt a betegség igen kedvező esemény és egészben véve a világra nézve célszerű is lehet: a Gondviselés a betegséget büntetésként,küldi reánk azért, hogy megjavuljunk vagy hogy erkölcsi erőnket gyakoroljuk. Ez a felfogás később gyakran gátló befolyást gyakorolt a gyógyászatra, mert miért gyógyítsa az ember a betegséget, ha ez végeredményben kedvező esemény. XI. AZ ALEXANDRIAI ISKOLA. A RATIONALISTÁK ÉS AZ EMPIRIKUSOK. Makedoniai Sándor háborúi új korszakot nyitnak meg a történelemben. A makedón-görög hadseregek hódító útjukban Ázsia belsejéig hatolnak előre: északkeleti irányban a Jaxartes (Syr-Darja) folyón túl, délkeleti irányban pedig az Induson túl. Sándor utódainak új államalkotása új művelődési középpontokat teremtett, Alexandriát, amelyet maga Sándor alapított a Nilus torkolatánál, Antiochiát és több mást. A görög tudósok szívesen mennek keletre, mindenüvé magukkal vive a görög művelődés fáklyáját. De viszont ők maguk is megismerkednek az eddig ismeretlen keleti kultúrákkal és érintkezésbe kerülnek keleti bölcsekkel. Az eszmecsere oly élénk lesz, mint addig még sohasem volt. Az új uralkodók szívesen pártolják a tudományt, sőt sokan közülük személyesen, maguk is hozzáfogtak tudományos vizsgálatokhoz. Alexandria a III. és II. században K. e., főleg a Ptolemaiosok idejében, a legfontosabb tudományos központtá válik. I. Ptolemaios alapította meg a híres M useu- m o t Alexandriában. Ez könyvtár, csillagászati megfigyelő és különböző tudományos laboratóriumok elhelyezésére szolgáló óriási épület volt. Az itt őrzött művek száma idővel állítólag 700.000-re emelkedett. Az egész világból Alexandriába sereglettek a tudósok és itt nemcsak a tudományos munkához szükséges, legkedvezőbb feltételeket találták meg, hanem ezenkívül gyakran még lakást, ellátást és magas fizetést is kaptak. Meg is indult Alexandriában a nagyarányú tudományos munka. Kezdték összegyűjteni az elszórt műveket és megkeresni az elkallódottakat. Tudjuk, h°gy itt írták össze először a Corpus Hippocraticumot, Addig még soha
