Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

632

felfedezi a plasmodium maláriáét,

1880 Sandström Ivar (1852—1889) felfedezi a parathyreoidea mirigyeket.

1880 Gowers Richard Vilmos (1845— 1915) leírja a róla elnevezett gerincvelői köteget.

1880 Pasteur Lajos elkülöníti a streptococeust és a staphylo- coccust.

1880 Eberth József Károly (1835 — 1927) felfedezi a typhus-ba- cillust.

1880 Hansen Armauer (1841—1912) felfedezi a lepra-bacillust.

1881 Billroth Tivadar (1829—1894) először végez pylorus-resectiot.

1881 Koch Róbert (1843—1910) ge- latin-táptalajon tiszta bacte- rium-tenyészeteket állít elő.

1882 Forlanini Károly (1847—1918) először idéz elő mesterséges légmellet.

1882 Flemming Walter (1843—1905) kiadja a »Zellsubstanz, Kern- und Zelltheilung« c. munkáját.

1882 Pettenkofer Miksa (1818—- 1901) megalkotja a »társadalmi egészségtan« fogalmát.

1882 Bizzozero Gyula (1846—1901) leírja a vérlemezkéket.

1882 Löffler Frigyes (1852—1915) és Schütz Vilmos (1839—1926) felfedezi a malleus-bacillust.

1882 Koch Róbert felfedezi a gümő- kór-baeillust.

1882 Weigert Károly (1845—1904) ismerteti az ú. n. Weigert-féle savanyú fuchsinos festési eljárást.

1882 Quincke Henrik (1842—1922) leírja az oedema angioneuroticum kórképét.

1883 Kocher Tivadar (1841—1917) ismerteti a cachexia strumi- priva tüneteit.

1883—1884 Koch Róbert felfedezi a cho- lera-baeiliust.

1883 Klebs Ervin (1834—1913) felfedezi a diphtheria-bacillust.

1883 Tait Lawson (1845—1899) mű- tétileg kezeli az extrauterin terhességet.

1883 Lassar Oszkár (1849—1907) népfürdők létesítését sürgeti.

1884 Credé Ferenc (1819—1892) ezüstnitrát becseppentést ajánl az újszülöttek szemblen- norrhoeajának megelőzésére.

1884 Mecsnikov Illés (1845—1916) ismerteti a phagocytosist.

1884 Knorr Lajos feltalálja az an- tipyrint.

1884 Nieolaier Artur (1862— )

felfedezi a tetanus-bacillust.

1884 Cholera-járvány Európában, Magyarországon is.

1884—1888 Hirsch Ágost (1817— 1872) és Gurít Gyula Ernő (1825—1899) kiadják a Biographisches Lexikon der hervorragenden Aerzte aller Zeiten« stb. című munkájukat.

1885 Fodor József (1843—1901) megállapítja, hogy a vérnek bacte- riumölő képessége van.

1885 Pasteur Lajos embernél először végez ojtást a veszettség gyógyítására.

1885 Hirschberg Gyu'a (1843—1925) elektromágnest ajánl a szemgolyóba jutott vasdarabka el1885 Fodor József (1843—1901) megszervezi a középiskolai egészségtan tanári és iskolaorvosi tanfolyamot.

1886 Bergmann Ernő (1836-—1907) és Schimmelbusch Kurt (1860— 1895) gőzsterilizálást használnak a sebészetben.

1886 Marie Péter (1853— ) leírja az acromegaliát és azt a hypophysis betegségének tulajdonítja.

1886 Escherich Tivadar (1857 — 1911) felfedezi a bacillus colit.

1886 Markusovszky Lajos és Fodor József megalapítják a magyar Országos Közegészségi Egyesületet.

1886 Cholera-járvány Magyarországon.'

1887 Weichselbaum Antal (1845— 1920) felfedezi a meningo- coccust.

1887 D’Arsonval Arséne Jakab (1851— ) magas frequentiáju áramot alkalmaz a the- rapiában.

1887 Arrhenius Svante közli az elektrolytos dissociatiora vonatkozó elméletét.

1888 Widal Fernand (1862—1929) feltalálja a hastyphus ellenes vaccinatiot.

1889 Mac Burney Károly (1855— 1913) ismerteti a róla elnevezett tünetet az appendici- tisnél.

1889 Behring Emil (1854—1917) felfedezi az antitoxint.

1889 Mering József (1849—1908) és Minkowski Oszkár (1858—- 1931) kísérletileg pancreas- diabetest idéznek elő.

1889—1890 Influenza-járvány Európában.

1890 Trendelenburg Frigyes (1844— 1924) ismerteti a róla elnevezett műtéti elhelyezést.