Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

633

1890 Behring Emil serumos ojtás- sal gyógyítja a diphtheriát.

1890 Halsted Steward Vilmos (1852—1922) és utána Zoege von Manteuffel Werner (1857—1926) kauc£uk-gummi keztyük használatát javasolják a sebészetben.

1891 Waldeyer Hartz Vilmos (1836—1921) megalapítja a neuron-elméletet.

1891 Quincke Henrik (1842—1922) először végez lumba’-punctiot.

1892 Cholera-járvány Magyarországon.

1892 Schleich Lajos Károly (1859—- 1922) infiltratios érzéstelenítést végez.

1892 Demkó Kálmán (1852—1918)

kiadja »A magyar orvosi rend története a XVIII. század végéig« c. munkáját.

1892 Galton Ferenc (1822- 1911) feltalálja a dactyloskopiát.

1893 Ifj. His Vilmos (1863—1934) ismerteti a róla elnevezett kö- teget a szívizomban.

1893 Marie Péter leírja az ataxia cerebellaris hereditaria kórképét.

1893—1899 Bókav Árpád, Kétly Károly és Korányi Frigyes szerkesztésében megjelenik »A belgyógyászat kézikönyve« c. munka.

1893 Dreser H. előállítja az as- pirint.

1894 Demkó Kálmán kiadja másodszor »A magyar orvosi rend története a XVIII. század végéig« c. munkáját.

1894 A VIII. Nemzetközi Közegészségi és Demographiai Congressus Budapesten ülésezik.

1894 Korányi Sándor (1866— )

ismerteti a vizeletnek kryo- skopiai vizsgálati módszerét.

1894 Kitasato Shibasaburo (1852— 1931) és Yersin Emil (1863—------) felfedezik a pestis-bac

illust.

1895 A budapesti és kolozsvári egyetem bölcsészeti és orvos- tudományi karát megnyitják a női hallgatók számára.

1895 Röntgen Konrád Vilmos (1845—1923) feltalálja a röntgen-sugarat.

1895 Marconi Vilmos (1874—1937) feltalálja a drótnélküli távírót.

1895 Pfeiffer Richárd (1858— )

felfedezi a bacteriolysist.

1896 Widal Fernand és tőle függetlenül Gruber Miksa (1853—

1927) felfedezi a bacterium- agglutinatiot.

1896 Magyarország ezeréves fennállásának jubileuma.

1896 Hőgyes Endre (1847—1906) kiadja Magyarország ezeréves fennállásának emlékére írt » Em 1 ékkönyvet«

1897 Apáthy István (1863—1922) tanulmányozza a neuronok kapcsolódását.

1897 Bordet Gyula (1870— ) felfedezi a bacteriumos haemo- lysist.

1897 Fischer Emil (1852—1919) syn- thetikusan előállítja a coffeint, theobromint stb.

1897 Ross Ronald (1857—1932) felismeri, hogy az anopheles terjeszti a maláriát.

1897 Eijkman Keresztély (1858—- 1930) bántott rizzsel táplált állatokon beri-beriszerű betegséget idéz elő. (Avitaminosis)

1898 Gurít Gyula (1825 1899) kiadja a »Geschichte der Chirurgie« c. munkáját.

1898 Killian Gusztáv (1860—1921) feltalálja a bronchoskopia di- rectát.

1898 Curie Péter (1859—1906) és felesége Skfodowska Mária (1867—1934) felfedezik a rádiumot és a poloniumot.

1898 Löffler Frigyes (1852—1915) és Frosch Pál (1860—1928) felfedezik, hogy a szarvasmarhák száj- és körömfájása szűrhető vírustól ered. Ez az elsőnek felfedezett szűrhető virus.

1899 Bier Ágost (1861 —19 ) feltalálja a lumbalanaesthesiát.

1900 Krompecher Ödön (1870 1926)

ismerteti a basalsejtű rákot.

1900 körül Pavlov Petrovics Iván (1849—1936) az idegrendszer élettanára vonatkozó vizsgálatainak kezdete.

1900 Győry Tibor (1869—1938) megírja a »Magyarország orvosi bibliographiaja« c. munkáját.

1900 Wertheim Ernő (1864—1920) a róla elnevezett radicalis műtétet ajánlja méhrák esetében.

1901 Vámossy István (1862—1934) kiadja az »Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban« c. munkáját.

1901 Planck M. kidolgozza a quan- tum-elméletet.

1901 Landsteiner Károly (1868— )

felfedezi a vércsoportokat.

1901 Aldrich Bell Tamás (1861— )

és Takamine Jokichi (1854— 1922) kivonják a mellékveséből az adrenalint és megállapítják ennek szerkezeti képletét.