Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád
629 1852—1919 Fischer Emil élt. 1852 Kölliker Albert kiadja a »Handbuch der Gewebelehre des Menschen« c. munkáját. 1852 Sims Marion (1818— 1883) sikeresen megoperálja a vesicovaginalis sipolyt. 1852—1918 Demkó Kálmán élt. 1852—1861 Linzbauer Ferenc (1807— 1888) kiadja a »Codex sanita- rio-medicinalis Hungáriáé« c. munkáját. 1853 Cohn Ferdinánd (1828—1898) kimutatja, hogy a baktériumok növények. 1853 Pravaz Gábor Károly (1791— 1853) feltalálja a subcutan in- jectios eljárást. 1853 Credé Ferenc Zsigmond Károly (1819—1892) feltalálja a róla elnevezett müfogást a méhlepény kinyomására. 1854 Middeldorpf Tivadar (1824— 1868) feltalálja a galvano- kaustikát. 1854 Pirogoff Miklós (1810—1881) ismerteti a róla elnevezett osteoplastikai műtétet a láb amputatiójára. 1854—1917 Behring Émil élt. I 1854—1915 Ehrlich Pál élt. 1854 Bernard Kolos felfedezi a vasodilatator idegek működését. 1854 Brehmer Hermann (1826 1889) Görbersdorfban mintaszerű kórházat létesít a tüdővészeseknek. 1854 Garcia Emánuel (1805—1906) megveti a gégetükrözés alapját. 1854—1855 Cholera-járvány Magyarországon. 1855 Id. Gerlach József (1820— 1896) carmint használ a szövetek megfestésére. 1855 Addison Tamás (1793—1860) kiadja a mellékvese betegségeiről szóló monographiáját. 1855 Bunsen Vilmos (1811—1899) feltalálja a róla elnevezett gázégőt. 1855 Graefe Albrecht (1828—1870) iridektomiát ajánl az iritis, iridochoroiditis és a glaukoma gyógyítására. 1853 Erown-Séquard (1817—1894) a mellékvesék kiirtásával Addi- son-kórszerű vészes tüneteket idéz elő. A belső elválasztás tanának megalapítása. 1856 Remak Róbert (1815—1865) galvanotherapiát alkalmaz. 1856 Welcker Hermann (1822— 1897) feltalálja a mikrotomot. 1856 Perkin Henrik Vilmos (1838—1907) feltalálja az anilin-fes- tékeket. 1856 Megtalálják a Neandertalban (Düsseldorf mellett) az ú. n. neandertali emberi koponyát. 1857 Bemard Kolos tanulmányt közöl a májnak glykogen-képző működéséről. 1857 Pasteur Lajos (1822—1895) kimutatja, hogy élő lények okozzák az erjedést, továbbá megdönti az öntermődés tanát. 1857 Markusovszky Lajos (1815— 1893) megalapítja az Orvosi Hetilapot. 1857 Graefe Albrecht kidolgozza a glaukoma iridektomiás gyógyítását. 1858 Virchow Rudolf (1821—1902) kiadja a »Cellularpathologie« c. munkáját. 1858—1859 Duchenne Amand (de Boulogne, 1806—1875) részletesen leírja a tabes dorsalis kórképét. 1858 Czermak János (1828—1873) és Türck Lajos (1810—1868) kidolgozzák a gégetükrözést. 1859 Darwin Károly (1809—1882) kiadja az »On the Origin of Species by Means of Natural Selection« c. munkáját. 1859 Wunderlich Ágost (1815—1877) kiadja a »Geschichte der Me- dicin« c. munkáját. 1859 Niemann Adolf (1806 — 1877) cocaint állít elő Wőhler laboratóriumában. 1859 Pflüger Frigyes Eduárd (1829— 1910) kiadja az elektrotonus- ról írt monographiáját. 1859 Kirchhoff Zsigmond Gottlieb (1824—1887) és Bunsen Vilmos Róbert (1811—1899) feltalálják a színképelemzést. 1860 Donders Cornelis Ferenc hengeres szemüvegeket ajánl a- stigmatismusnál. 1860 Bouchut Jenő (1818—1891) körvonalazza a neurasthenia kórképét »nevrosisme« néven. 1860 Nélaton Ágost (1807—18731 feltalálja a kaucsukból készült hajlékony kathetert. 1860 Mér.iére Prosper (1799—1862) leírja a füllel összefüggő szédülést. 1860 Czermak N. János feltalálja a rhinoskopiát. 1860 Duchenne Amand (1806—1875) leírja a paralysis glosso-labio- lingualis kórképét. 1860 Az ú. n. októberi diploma megengedi a magyar tanítási nyelvet a pesti egyetemen. 1860 Marey Gyula (1830—1904) feltalálja a sphygmographot.