Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

630

1861 Semmelweis Ignác Fülöp kiadja a »Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers« c. munkáját.

1861 Hutchinson Jonatán (1828—- 1913) leírja a heredosyphilisre jellemző fogelváltozásokat.

1861 Broca Pál (1824—1880) felfedezi a beszéd központját az agyvelőben.

1861 Pasteur Lajos felfedezi az anaerob baktériumokat.

1861 Poór Imre (1823—1897) megindítja a »Gyógyászat« c. orvosi folyóiratot.

1861 Markusovszky, Balassa, Semmelweis, Korányi és mások megalapítják a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot.

1861 Mitchell Weir Silas (Weir Mitchell, 1830—1914) leírja az erythromelalgia kórképét.

1862 Raynaud Mór (1834—1881) leírja a gangraena symmetrica kórképét.

1862 Goltz Frigyes Lipót (1834— 1902) ismerteti az ú. n. Goltz- féle shock tünetet.

1862— 1929 Widal Fernand élt.

1863— 1937 Ifj. Lenhossék Mihály élt.

1863—1876 Friedreich Miklós (1825—1882)

tanulmányozza és leírja az ataxia hereditaria kórképét.

1863— 1866 Cholera-járvány Európában.

1864— 1865 Typhus-járvány Magyarországon.

1864 Dunant Henrik (1828—1910) létrehozza az ú. n. Genfi Con- ventiot a háborúban megsebesültek és megbetegedtek védelmére.

1864 Donders Kornél Ferenc (1818—- 1889) kiadja (angol nyelven) a fénytörési és alkalmazkodási rendellenességekről szóló munkáját.

1865 Holz Vilmos (1836—1913) megszerkeszti az inductios villa- mozó készülékét.

1865 Köberlé Jenő (1828—1915) ismerteti a vérzéscsillapító ércsipeszt.

1865 Lister József (1827—1912) phenolt alkalmaz a sebek fer- tőtlenitésére és ezzel megveti az antisepsis alapját.

1865 Mendel Gergely János (1822— 1884) ismerteti a hybridek keletkezésének törvényeit.

1865 Kekulé Ágost (1829—1896) feltalálja a benzol szerkezeti képletét.

1865 Zander Vilmos Gusztáv (1835— 1920) kidolgozza a mechano- therapiát.

• 1865 Hoppe-Seyler Félix (1825— 1895) ismerteti a szénmon- oxyd kimutatási módját a vér spectral-analysisével.

1865—1869 Villemin Antal János (1827 — 1892) kimutatja, hogy a gü- mőkór fajlagos fertőzés, melynek ismeretlen kórokozója emberről állatra ojtható.

1866 Graeíe Albrecht (1828—1870) feltalálja a hályog linearis ex- tractios műtéti módját.

1866 Kussmaul Adolf (1822—1902) leírja a periarteriitis nodosa kórképét.

1866 Pflüger V. Frigyes (1829— 1910) tanulmányozza a vér gázcseréjét.

1866 Pettenkofer Miksa (1818— 1901) megalapítja az első egyetemi közegészségtani intézetet Münchenben.

1866 Haeckel Ernő (1834—1919) kiadja a Generelle Morphologie c. könyvét.

1866 Graefe Albrecht leírja az ophthalmia sympathica kórképét.

1866 Id. His Vilmos (1831—1904) tökéletesbíti és végleg meghonosítja a mikrotomot.

1866 Cholera-járvány Magyarországon.

1867 Lister József kiadja az »On the Antiseptic Principle in the Practice of Surgery« c. munkáját.

1867 Himlő- és typhus-járvány Magyarországon.

1863 Pflüger Vilmos Frigyes tanulmányt ír a lélekzés mechanis- musáról.

1868 Megalapítják a magyar Országos Közegészségi Tanácsot.

1868 Wunderlich Ágost (1815— 1877) kiadja a »Das Verhalten der Eigenwärme in Krankheiten« c. munkáját ,amivel megalapítja a modern klinikai hőmérőzést.

1868 A budapesti lipótmezei állami elmegyógyintézet megnyitása.

1868 A pesti egyetemen törvényesen visszaállítják a magyar tanítási nyelvet.

1869—1938 Győry Tibor élt.

1869 Thiersch Károly (1822—1895) feltalálja a róla elnevezett hámátültetési módot.

1869 Beard Miller György (1839— T883) leírja a neurasthenia kórképét.

1869 Llittorf felfedezi a kathod-su- garakat.

1870 táján A tudományos világ el-